Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1909

27 foglalnak helyet a XV. és XVI. század, meg a legújabb idők műalkotásai, a templom története pedig II. Endre koráig nyúlik vissza. Az egyik ablakot Szent István királyunk képe díszíti. A régi felsőváros Strossmaver-teréről, lombos gesztenyefák alól végigtekinthetünk az új Zágrábon, mely egész szépségében áll előttünk. A városon túl a Száva kanyarog, köröskörül párába burkolt kék hegyek állanak sorfalat. A sikló sűrűn szállítja a templomba vagy hivatalba iparkodó embereket az Ilicáról, de a szép szerpentin úton is sok a járó-kelő. A Gospodska-utca a Márk-térre visz. Az útba eső görög katholikus templomba is benézünk, hol a középen — nagyszombat lévén — mécsekkel, gyertyákkal, virágokkal gyönyörűen díszített szentsír áll. A Márk-téren az alacsony, gótikus testű, vaskos román tornyú templom vonja magára a figyelmünket. Zágráb és Horvátország címere van tetején rikító színű cementlapokból kirakva. A hosszú idők folyamán, IV. Béla királyunk építtette a templomot, a két stílus a restaurálásoknál összekeveredett benne. Egymással szemben áll e téren a horvát bán túlságosan egyszerű, kaszárnyára emlékeztető palotája és a horvát országgyűlés új székháza. A Márk-térről, a régi Zágráb középpontjáról, történeti múltjának színhelyéről az Ilicára, a mai Zágráb legélénkebb, leghosszabb utcájára megyünk, megnézzük még a Zrinyi-teret szép palotáival, a Ferenc József-teret a közepén álló műcsarnokkal, a Nemzeti Színházat, Egyetemet, a Khuen-Héderváry-téren épült új iskolákat, az egyetem füvészkertjét, idomított kúp, gúla, lantalakú fáival, gazdag délszaki növénygyűjteményével. A tavaly virágzott Victoria regiának csak fényképét láttuk. Indulás előtt meglátogatjuk még a Magyar Társaskör előkelő kényelemmel berendezett helyiségeit, hogy a szíves kalauzolást megköszönjük. Ez a kör a zágrábi magyarok társadalmi életének egyik középpontja. Könyvtára, műkedvelő előadásai, hangversenyei összehozzák itt a magyar középosztályt s fokozzák az összetartás érzetét. Előzékenyen gondoskodnak minden magyar kiránduló csoportról s a közügyekben is erős védelmezői minden magyar érdeknek. Az állomáson künn várt már úti készletünk, elbúcsúztunk a viszontlátásig szíves vezetőinktől s féltizenegykor megindult a vonatunk Fiume felé. Megint átvágunk a Száva vashídján s végigtekintünk a lassankint eltünedező városon. Űtközben a hegyek, dombok ormain a Zrínyiek és Frangepánok egy-egy váromladéka látszik. E két család történeti dicsőségét hirdeti itt egész vidék. Károly városnál ismét találkozunk a Kulpával, majd a kis Mreznica mellé kerülünk. A partjáig húzódó erdős dombok vizét gyönyörű zöld színre festik, míg felette az eget felhők borítják, derült ég alatt azonban hirte-