Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

22 Húz gondok nélkül, vagy mondjuk édes pihenő e kastély neve. Maga Nagy Frigyes adta neki ezt az elnevezést s nem véletlen műve. hogy erre francia szót használt. Nagy Frigyes nevelésénél, olvasmányainál fogva teljesen a francia műveltség rabja volt s udvarában ép úgy, mint ez idő szerint a bécsiben, francia ízlés uralkodott. Asztalánál csak franciául beszéltek, könyvtárában csak francia könyvek voltak. A német nyelv nézete szerint csak a tudatlanok nyelve. A komoly munka után szerette a szórakozást, s mivel nagy és nehéz munkát végzett, ez szinte szükségessé vált rá názve. Szerette a zenét, a könyveket, az írókkal való társalgást s szenvedélye volt a versgyártás. Szívesen látott minden művelt idegént Potsdamban, különösen Voltai ret, az úgynevezett fölvilágosodás irodalmának fejét. A bölcseleti irány, melynek Voltaire fő képviselője volt, az ember természetes jogainak érvényesítését, az állami, társadalmi és nevelési állapotok újjáalakítását, tűzte lei célul s a katholikus egyház hatalmának megtörésére törekedett. Alkotó s romboló munka volt ez, különösen Voltaire-é: „Nincs emberi mester, ki maga után annyi és oly iszonyú romokat hagyott volna, igazságokból és tévedésekből, nemes és nemtelen, hasznos és veszedelmes dolgokból." (Maculay.) A magyar irodalom és nemzeti műveltség fejlődésére a XVII!. századbeli francia írók tanulmányozása a gárdisták részéről hasznos volt s a franciás iskola vezére : Bessenyei György, Voltairenak tanítványa s hűséges követője. Már régebben levelezett Nagy Frigyes Voltaire-val, szorosabb viszony azonban akkor fejlődött ki közöttük, midőn az európai hírnévre jutott író Potsdamba jött. Örömmel s hízelgéssel fogadta a király Voltaire-t nevezve uralkodása legbecsesebb szerzeményének s örült, hogy tetteit ilyen kiváló író fogja megörökíteni, de viszont Voltaire-nek is tetszett a nagy király barátsága. Két különc találkozott egymással, akiknek barátsága soha sem alapult őszinteségen. A potsdami udvarban Nagy Frigyes asztalánál irodalmi, történelmi, vallási kérdésekről folyt a társalgás s a király ez utóbbi tekintetben sokat engedett meg magának, miért is többen istentelennek tartották. A király nézete szerint az asztalnál semmi feszességnek nem szabad uralkodni, vele szemben minden tartózkodásnak meg kell szűnni, mindamellett ha maró gúnyját s sértegetéseit visszafizették, kegyetlen boszút állt s öröme telt mások megaláztatásában. Voltaire ékeivel, gúnyjaival a- királynak nem maradt adósa, aki nagyon kihasználta íróbarátja túlérzékenykedését, a kölcsönös hízelgés, élcelődés sértegetéssé fajult, míg végre szakítás lett a vége. Voltaire-nak Potsdamból való távozását előmozdította még egy másik körülmény is. Frigyesnek is, mint apjának takarékossága fösvénységnek bátran nevezhető, a pénz neki hadseregre, építkezésre,