Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

•21 őrség díszfölvon ulását végignézni és a szemle után azokat, kiknél rendellenességeket talált, kemény büntetéssel sújtotta. A várpalota szárnyépületei kisszerűek, ezen a részen egy pár szol iát 11. Vilmos számára tartanak fenn s mosolyogva olvastuk az egyik ajtón II. Vilmos névjegyét. Igen értékesek ezekben a szobákban a díszes gobelinek, amelyeket a Franciaországból kiüldözött protestánsok (hugenották) hálából ajándékoztak I. Frigyes Vilmosnak, a választófejedelemnek, aki őket országában szívesen fogadta és letelepítette. A várhelyiség templomában a szószék alatt van egy egyszerű sírhely, amelyben Nagy Frigyesnek koporsója van. Midőn Napoleon Potsdamba bevonult, felkereste Nagy Frigyes sírját, fölbontotta s kardját ezen szavak kíséretében vitte magával: Ha te élnél, úgy én most nem volnék itt sírodnál. Napoleon Nagy Frigyest a. legjelesebb hadvezérek közé sorozta s a leutheni ütközetről azt mondta : „E csata mestermű volt és maga egyedül képes Nagy Frigyest a legkitűnőbb hadvezérek közé emelni." Nagy Frigyes magát az állam első hivatalnokának nevezte és azt tartotta, hogy nem az állam van ő érte, hanem ő van az államért. Minden ügybe beavatkozott. Megrendszabályozta népét és hivatalnokait, ugyanezt tette papjaival is. Szigorúan kiszabta a helyőrségi templomban a szónoklat időtartamát és hogy a prédikátor az időre nézve tudja magát mihez tartani s a beszédet hosszúra ne nyújtsa, a márványszószék fülé órát helyezett. Az óra ütésére a beszédet be kellett fejezni. A szószékkel szemben foglalt helyet az udvar. A helyőrségi templomnak általános jellemvonása az egyszerűség. A potsdami kirándulásnak koronája volt a Sanssouci-park és kastély megtekintése. Nagy Frigyes létesítette a versaillesi kert mintájára, de a park mostani szép alakját, szobrászati díszét, ugró kútait a különös műérzékkel megáldott IV. Frigyes Vilmosnak köszöni. A főúttól jobbra van : a Neptunbarlang és a képgaléria s az előtt a hollandi kert; kissé távolabb az út közepén hatalmas szökőkút szórja a viz sugarait magasra. A szökőkúttól balra van Nagy Frigyesnek márvány lovasszobra. A sok lépcsőn a narancs-terasz mellett fölmenve a Sanssouci kastélyhoz érünk s egy pillanatra visszafordulva élvezzük a kastély remek kilátását. A park s a kastély, jólehet nem lakja senki, gondos kezelésben részesül, mindenütt látjuk az ápoló kéz munkáját. A kastély eredeti alakjában van meg. Körül nézve nem sokat mutat, de termei: Nagy Frigyesnek szobája, ebédlője, könyvtára, a Barbarina-galéria még ma is szépek. A kastélyban több emléke maradt a Nagy Frigyes és Voltaire között fennállott barátságnak, a könyvtárban a francia munkák között foglalnak helyet Voltaire összes munkái s Nagy Frigyeshez irt levelei.