Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1907

22 Csúcsának hegykatlana, fenyves erdeje, szép nyaralófelepe után a vidék lassankint egyhangúbb lesz, a Kőrös is elpártol tőlünk, s már nehezen várjuk, hogy a kalauz Kolozsvár nevét kiáltsa. Félhatkor ez is megtörtént. A vasút mellett húzódó dombok, majd a hosszú állomási épület miatt a városból semmit sem láthattunk mindaddig, míg a pályaházból a Ferenc József-útra nem léptünk. A széles,, gyengén fásított, alacsony, régi házaktól szegélyezett utca falusias külsejével Nagyvárad villámvasútas, majdnem palotasoros bevezető utcája után nem valami kellemes benyomást tett növendekeinkre. Ezt a hatást csak nehezen tudták legyőzni a belváros szépen rendezett utcái, hatalmas Mátyás királytere remek gótikus templomával, Mátyás király bronzszobrával, szép, bár régies palotáival. A régiség múltról beszélő szépségeit nem értették meg úgy, mint az új, mikorunkbeli alkotásokat. A Pannónia-szállóban vettünk lakást s innen indultunk el Czimmerniann János kegyesrendi tanár úr szíves vezetése alatt, amint már az állomásról is ő vezetett bennünket és szállásunkról is ő gondoskodott, — a Mátyás király-térre, melynek először is tiszta gót stílusban épített Szent Mihálytemplomát néztük meg. A roppant magasságú, csúcsíves, aprólékos díszítésű,, de meglehetősen viharverte alkotás oldalt álló. remek alkotású tornyával megillető hatást tesz az emberre, de belsejének nem egészen kifogástalan fehérségű meszelt falai, sugár oszlopainak, merész íveinek egyszerű szépsége mintha megint csalódást okozott volna. A tiszta stíl művészi egyszerűsége nem beszélt elég hangosan. Annál nagyobb örömmel nézték a főoltárnak ragyogó kivilágítását, mikor száz meg száz villamos körte árasztotta fényét a gótikus oltár tornyozatos díszítései, szoborfülkéi közül. A Szent Mihály-templom jobb oldalán, a templom stíljével összhangzó alapzaton áll Fadrusz Jánosnak talán legszebb alkotása : a diadalmas Mátyáskirály, hódoló hadvezéreivel, a legyőzött népek lábai előtt heverő hadi jelvényeivel. Bástyafokon áll büszke nyugodtságú méne, maga előtt keresztbe fektetett karddal ül rajta hatalmasan domborodó, sima páncélos mellel a hódító útjairól megtért, a dicsőség babérjával megkoszorúzott nagy király. Egy nemzet hatalma, nagysága szól hozzánk a régi dicsőségről e remek alkotásból. Szava kedves lehet a magyar füleknek, mert alig lehet látni,, hogy legalább pár ember ne állana előtte s nézegetné az erőt, lelkesedést, magyar szellemet sugárzó alakot. Mi is soká nézegettük e megdicsőítését nemzeti büszkeségünknek scsak úgy indultunk tovább a Kossuth Lajos-utcán át az Emke-térre, melynek hUalmas palotái, parkja, a keleti felében álló új színház mindnyájunk tetszését megnyerte. Közel van ide a megviselt állapotban fenmaradt Bethlen-bástya és torony, régiségtől fekete köveivel. Láttuk a Farkas-utcai ótemplomot, a ref. collegium régi és új épületeit, a piarista rendházat,, főgimnáziumot és Kalazantinumot, az egyetemet és a magyar színművészet