Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1906

Só ígéretei és fenyegetései fölé emelkedünk, mely nem érdemes arra, hogy reményünket belé helyezzük; vidám lélelekkel viseljük a szerencsétlenséget s bármi adja elő magát, azt szükségképen megtörténendőnek tartjuk, tudván azt, hogy minden Isten végzése szerint történik. Semmi olyasmit ne kívánjunk, amit, hogy miénk lehessen, más valaki adni vagy elveszíteni kénytelen; óhajunk tárgya ellenkezés nélkül való legyen s ez a — jó szív. (Nat. quaest. lib. 111. Praefat. 10.) Tehát az egész mű erkölcsi motívumokon épült föl, azért telve van erkölcsi észrevételekkel és gyakorlati oktatásokkal. Főforrásai a már említetteken kívül főképpen Aristoteles és Theophrastus. Az első könyvben a tüzet, a másodikban a villámlást és mennydörgést, a harmadikban a vizet, a negyedikben a jégesőt, a havat és jeget, az ötödikben a szeleket, a hatodikban a földrengéseket és a Nilus forrásait, végre a hetedikben az üstökösöket tárgyalja. Minden természeti tünemény fejtegetésekor elég alkalmat talál arra is, hogy az emberek életében tapasztalható fényűzést ostromolja. Műve végén ki is fakad kortársai ellen, hogy a filozófiai és természettudományi törekvések iránt nagyon egykedvűek. A filozófusok nevét, úgymond, egészen elfelejtik, de nagy gondjuk van arra, hogy valamelyik pantomimus neve feledésbe ne menjen. Innen van azután, hogy nemcsak a tudomány nem halad, de még az előbbi kutatások eredményét is elfelejtik. Más tárgyú a: Ludus de morte Claudii, vagy más néven: 'AJTOXOXOXVVKOOIC (tökké változás) c. munkája, mely vegyest prózában és versben van szerkesztve. Ez a satira Claudius halála napján az égben lefolyt eseményeket tárgyalja. Az alvilági bírák a kegyetlenségei és kicsapongásai révén hírhedtté vált császárt a túlvilági életben földi pályáján szerzett bokros érdemei elismerésein Caligula kezeibe szolgáltatják, aki őt mint rabszolgáját ostorcsapásokkal, vesszősuhintásokkal traktálja. Tragédiáinak valódisága és méltatása tárgyunk keretébe nem tartozik.