Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1905

7 Jellemző vonása akaratának szilárdsága, amely kitartóan szolgálta a kitűzött célt a megvalósításig ; azt tartotta, hogy a határozatlanság, ingadozás megbénítja a legnemesebb törekvéseket is. Erős magyar faji jellegének bélyegét rányomta intézetünkre is. A hazafias szellem gondos ápolója, mely szellemet rendje nagyjai honosítottak meg s amelyet nagyérdemű előde szent örökség gyanánt adott át neki. Legnagyobb mester mégis az egyetértés nehéz művészetének ápolásában volt. Azon egyetértésnek, mely hét évi igazgatósága alatt a tanári kart összekötötte, gyümölcse az az eredmény, amelyet intézete a nevelés-tanítás terén felmutatott; ezen egyetértés gyümölcse, hogy intézete színvonalát megtartotta azon magaslaton, melyre elődei emelték. Ezen egyetértés ápolásában nagy szerepe van egyéniségének. Nem rideg, zárkózott hivatalfőnök, hanem közvetetlen, minden érdemes munkást megbecsülő, barátságára méltató kartárs. Érdeklődik kartársai minden ügye iránt, tanáccsal szolgál, óv, buzdít, megnyugtat s a bánatban a nemes lélek igaz gyöngyével, a legüdébb és legmagyarabb humorral derűt varázsol a redős homlokokra. Ezen humora nem hagyta el szenvedései közepette sem, amit nem is csodálhatunk, hisz elméje mindvégig ép, organizmusa tele életerővel, lelkében még űj eszmék zsibongnak, már csak kivitelre várnak, mikor ajkai végleg lezárulnak. Még a kórágyon is főgondja az ő kedves intézete és szeretett tanulóifjúsága ; ezután érdeklődik minden levélben s boldog, ha megnyugtató híreket hall róla. „Az ifjúság atyja ő — írja róla főigazgatója, — a kegyes-tanítórend százados hagyományainak megtestesülése, az önzetlen, a zajtalan s kizárólagosan mások szellemi javára fáradozó piárista mintaképe." Ezen kiváló igazgatói tulajdonságok képesítették őt arra, hogy alapkő legyen, amelyen hét éven át nyugodott egy nagyvárosnak és vidékének nevelés-tanításügye. * Sokirányú elfoglaltsága mellett is talált időt gondolatait, tanulmányainak és tapasztalatainak eredményeit írásban is megörökíteni. írott műveire is rányomta erős egyéniségének bélyegét. Alapos megfigyelés, mély és emelkedett gondolkozásmód, széleskörű ismeret, biztos és józan ítélet, gondos szerkezet, egyszerű, világos előadás és kiválóan zamatos magyarság jellemzik műveit. Első nyomtatásban is megjelent dolgozata „A szép a természetben és az emberi életben" — egyszerre megismertet bennünket Cserép ezen kiváló írói tulajdonságaival. „Zách Klára" c. müve történeti és széptani tanulmány. „A Bécsi Codex nyelvének alaktani sajátságai" c. nyelvészeti műve 1879-ből való. Amily becses anyagot szolgáltat ezen mű nyelvtörténetünknek, ép oly érdekesen vet fényt annak megvilágítására, hogyan tett szert Cserép Sándor magyaros kifejező nyelvére.