Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1904

12 olyan esetek, melyeket a nyilvános tárgyalás csak elmérgesítene, míg a személyes, négy szem közti érintkezésben való megbeszélés üdvösen orvosolhat. A szegedi tankerület tanügyi hatósága is oda nyilatkozott, hogy a szülői értekezleteket vidéken nem tartja célravezetőknek. A vidék — úgymond — egyáltalában nagyon kevés műveltségű ; a műveletlen ember pedig elbizakodott és vakmerő lesz, ha alkalmat nyújtanak neki. A szülői értekezletek a vidéken könnyen azzá fajulhatnának, hogy a szülők tartanának pedagógiai előadásokat a tanároknak. Van azért mód a szülőkhöz és társadalomhoz férkőzni az u. n. programmértekezések által. Ezeknek kell olyan téren mozogni, hogy érdeklődést keltsenek és gyakorlatiasságukkal hassanak a társadalomra.

1 Ami pedig a szülői nevelő gyakorlat kiismerését illeti, arra sokkal alkalmasabb az egyenkénti s minél gyakoribb személyes érintkezés bizonyos meghatározott órákban. Igen tarhat, sőt tartson is az iskola bizonyos időközökben alkalmas tárgyú, népszerű pedagógiai felolvasásokat, de ne tartson vitatkozó tanácskozásokat. Hiszen erre igen kedvező alkalmakul kínálkoznak akár az iskolai ünnepélyek, akár az iskolai év ünnepélyes megnyitása. Ekkor az igazgató» esetleg valamelyik tanár szépen ismertetheti az iskolai fegyelmet; buzdíthatja a növendékeket úgy az iskolai rendre, mint kötelességeik teljesítésére ; oktathatja őket erkölcsi viselet és tanulás dolgában. Csakhogy itt is első és fődolog, hogy magok a szülők is szokják meg az ily ünnepélyek látogatását ; szívvel-lélekkel vegyenek részt azokban ; őrizzék ellen az ott hallott utasítások teljesítését és ne előlegezzék az iskolával szemben az annyiszor tapasztalt közömbösséget. A szülői értekezletekre vonatkozólag tehát elfogadható Balogh Péter «me nyilatkozata : Általán a szülői értekezletek vezetése a legnagyobb körültekintést és tapintatot kívánja. Jól vezetve sokat hasanálhat, rosszul vezetve még többet árthat. A legtöbb esetben az a szempont volna irányadó, — folytatja tovább — hogy könnyítés-e valamely új eljárás, vagy megterhelés; minő hatása van az újításnak a gyermek lelki fejlődésére; intellektuális fejlődését segíti-e jobban elő, vagy a morálist; hogy illeszkedik bele az új anyag már meglevő képzettömegeibe! Minderre a szülői konferenciáktól — legalább egyelőre — hasztalan várnánk kielégítő feleletet.

2 Hogy a kis gyermek lelkének ártatlanságát, a fejlődő ifjú szellemi és erkölcsi világának kibontakozó ismeretkörét a káros befolyásoktól megóvhassuk ; hogy ezeket abban a környezetben, melybe őket koruk az iskola előtti vagy utáni időben juttatja, az erkölcsösség paizsával felvértezve az élet kísértéseitől távoltarthassuk: első sorban preventív óvintézkedésekre van szükség úgy a család, mint az iskola és társadalom részéről. 1 Az 1901—2. tanévi hivatalos főigazgatói látogatásról felvett jegyzőkönyv szavai. 2A sziiiői értekezletekről. Országos Tanáregyesületi Közlöny. XXXIV. évt.