Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

41 időtől fogva Németország királyait egész 1520-ig. Ezután is, bár régi fontossága hanyatlóba jutott, többször volt találkozó helye az európai hatalmasságok konczertjének, azok békés kiegyezésének. 1668-ban itt akasztották meg XIV. Lajost ama kétes igazságú háborújában, melyet Spanyolországgal viselt; 1748-ban itt ismerték el Európa hatalmasságai a pragmatika szankczió érvényét, mint az osztrák örökösödési háború resultatumát, minek utánna Mária Terézia lemondott Szilézia egy részéről és Parma, Piacensa, Guastala herczegségekről ; 1818-ban itt hoztak fontos határozatokat a nemzetközi jogra vonatkozólag s itt nyert megerősítést az öt nagyhatalom, a pentarkia, melynek tagjai voltak Anglia, Ausztria, Franczia, Porosz és Orosz ország. Midőn 1815-ben a bécsi kongresszus Európa térképét újra megrajzolta, akkor Aachen Poroszország birtokába jutott. Ha egy város műveltségét csakugyan a templomtornyok és kémények mutatják, akkor Aachen büszkén hordhatja fejét, mert temploma van harininczegy és gyára közel kétszáz. Legtöbb a posztógyár 99 és vasgyár 45. Egyik legfejlettebb és legrégibb iparága a tűgyártás. Évente húsz milliót gyárt s 1550. óta hétezer milliót. Középülete átlag kevés van s ezek sem kimagaslók. Régi falának kapujából kettő maradt meg, neve Pont-Thor. Tanácsháza régiségével imponál, a mennyiben 1370-ből való gót stílű műemlék. Annál nevezetesebb és meglepőbb a székesegyháza. Nem ugyan külső alakjánál, de belső tartalmánál fogva. A székesegyház ugyanis a tervszerű, egységes építést nem mutatja. A főkápolnához különböző időben épített több kisebb kápolnának összesége ez a dóm. Mai alakját az 1849-iki Károly-egyesület, majd IV. Frigyes Vilmos és végül I. Vilmos áldozatkészsége adta meg. Az első kápolna volt a Capella in palatio — elnevezésű, melyet a nietzi Odo épített a nyolezadik század végén bizanczi ízlésben a ravennai szent Vitális-templom mintájára. Ennek érczkapui még 804-ből valók. Ez lett az úgynevezett császárkápolna. Itt ment végbe a német királyok s római császárok megkoronáztatása; ez a kápolna legrégibb tanuja Aachen egykori nagyságának s tekintélyének; itt imádkozott legtöbbet a nagy királyok legnagyobbja Károly; ez kedvelt imahelye most is az aacheni népnek, mely buzgón ragaszkodik vallásához, a nélkül, hogy rajongónak mondhatná valaki. Ez a nép nem oly kérkedő, mint a keleti porosz; nem oly melankolikus, mint a bajor; nem oly flegmatikus, mint a sváb ; az ő alaphangulata bizonyos francziás könnyedség, élénkség és változatosság; kitartás és kedélyesség; vitézség és bátorság; szeretete a családnak, szeretete az Istennek. Az a harminczegy templom ünnepnap megtelik hívővel, noha a rajnamelléki lakosok, mint erős borivók egyaránt hírhedtek.