Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

AACHEN ÉS AZ AACHENI MAGYAR KÁPOLNA. j|achen egyike Németország legérdekesebb és legnevezetesebb városainak. A praktikus kutatót meglepi az a százkilenezven gyár, melyet ez a száztízezer lakost számláló város oly gazdaságosan s oly művészileg kezel; a történészt és arkeológust megragadja a város évezredes múltja és múltjának emlékei; a hivő fölmagasztosult érzelemmel borul térdre, az egyházi arkeológia legszentebb és legkegyeletesebb emléktárgyainál; a magyar utas bizonyos leküzdhetetleniil fölvillanyzott önérzettel lép be a magyar kápolnába, melyet magyar király emelt dicső elődjeinek emlékére s népének zarándoklására. A város közel fekszik a belga-holland határhoz. Székhelye a hasonlónevű közigazgatási kerületnek a rajnamelléki porosz tartományban. Dombos vidéken épült a közlekedés nem csekély hátrányára. Vidéke egy oldalról sík, három oldalról hegyes. A Hohe Venn kiágazásai ezek. Jelentősége már a római történelemben sem ismeretlen. Az urbs Aquensis, civitas Aquensis, Aquisgranum már a harmadik században fontos határőrség éjszakfelé és kereskedelmi emporium. Igazi szerepéhez akkor jut, midőn Nagy Károly szemet vet rá, megszereti, koronázó várossá és kedvencz tartózkodási helyévé avatja. Itt emelt magának fényes királyi palotát s oly iskolát Alkuin útmutatása mellett, melylyel csak a toursi, fuldai, sz.-galleni és corveyi versenyzett; itt tartotta zsinatait, itt hozta capituláréit, melyekből kegyeletes emlékül hatvanöt maradt reánk. Itt választatja meg fiát, Jámbor Lajost császárrá 813-ban, itt élte le hátralevő napjait s itt temették el porait egy évvel később. Itt koronázták meg ez