Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

36 Az érsekségből világi birtok lett s csak 1824-ben állították vissza e méltóságot a poroszok. A Kulturkampf újra eltörli ellenséges állásfoglalása miatt, míg végre 1885-ben helyreállítják s javadalmait visszaadják. A városnak magasztalt középülete a Wallraf-Richartz-múzeum, a Gürzenich és a városháza. Mondhatom, hogy ezek csak a szerényebb igényeket elégíthetik ki. Ha római és germán középkori régiségeket akar valaki látni, az menjen el Nürnbergbe, a germán múzeumba. Az a néhány Cranach- és Holbein-kép pedig nem mutatja be az egész németalföldi iskolát. Az utas inkább fáradjon Brüsszelbe és Amsterdamba, ha ilyen czéljai vannak. A Gürzenich igaz, hogy régi épület, a XV. század közepéből való, de a mai alakja teljes restaurálás eredménye. A városi tanács dísztermének szánták, ma hangversenyteremül használják. Az a híres 50 m. hosszú falfestmény pedig, melynek megtekintését már nagyságánál fogva is oly nehezen várja a kíváncsiság, tulajdonképen csak egy sokszorosan megszaggatott falfestmény s nem is világhírű mester műve, mint Ernszt Roeber. Ábrázolja azon ünnepélyes felvonulásokat, a midőn időközönkint elkészült a dóm egy-egy nagyobb részlete. Az utolsó 1. Vilmos császár díszmenete. A városházát most renoválják. Legrégibb része a XIV. századból való. Reneszánsz ízlésű portáléja, egy-két gót izlésű terme, gobelinjei, faragványos karzata, a Hansa-terem, hol első gyűlését tartotta e szövetség 1347-ben, megérdemli ugyan a megtekintést, de nem azt a márkát, melyet érette fizetni kell. Figyelemre méltó dolog egyébként, hogy a németek minden csekélységet értékesítenek. Ingyen semmit sem mutatnak, még az Istenházát sem; pénzért mindent. De mindez hagyján. Gazdag kárpótlást kap az utas mindezekért, midőn a dómot láthatja, azt a dómot, melyben II. Rákóczy Ferencz esküvőjét tartotta Hesseni Amáliával. * * * A leölni dóm a világ nagy csodáinak egyik legnagyobbika. A gót építészet netovábbja. Legremekebb alkotás, min emberkéz dolgozott. Reprodukálása e csodának csak illúziót kelthet, de a hatást csak akkor érzi az ember, midőn meglátja, midőn belép. „A kölni székesegyház a német nemzet müve, a német szellem legmagasztosabb emléke, a meddig a látható alakok határa terjed." Nem egy művész munkája, hanem egy egész iskola és milliók munkája, kik egy czélra egyesítették erejüket, bár azt századok viharja meg-megszakítá. E templom koszorúzza meg méltóképen azt a győzedelmet, melyet a gondolat a rideg kő felett vívott ki. E templommal jutott teljes érvényre a templomépítés keresztény elve, a fölfelé való törekvés, a hitnek az égfelé való szárnyalása a régi nyomasztó hatású bazilika-építéssel szemben.