Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

5 ség kidomborításában viszont a családnak jut kiválóbb szerep, de azért munkakörüket úgy szétválasztani, hogy egyik a másikra ne volna ráutalva, egyik a másikat ki ne egészítené, a nevelés egyetlen mozzanatában sem lehet. Ez a közös munka azonban csak úgy lesz eredményes, ha család és iskola teljesen megérti, segíti és tiszteli egymást. E soroknak sincs egyéb czéljuk, mint hogy a nevelés főbb elveinek és az iskola itt-ott mutatkozó kívánalmainak vázlatos feltüntetésével a csa­ládot a nevelés jobbítása érdekében hathatós és szíves munkára kérje fel. Természetes, hogy a tárgyalásban a középiskolát s az ezzel összeköttetés­ben álló családot tartom főkép szem előtt. A nevelés három irányából: az értelmi, testi és erkölcsi nevelésből pedig a két utóbbira kívánom a szülők­figyelmét felhívni, minthogy főkép itt fordulhatnak elő oly hiányok, melyek az iskola munkáját akadályozzák s a melyek pótlásától várhatjuk a nevelés megjavulását. I. Szellemi és erkölcsi életünk a legszorosabb összefüggésben van testünkkel, melynek minden változása nyomot hagy leikünkön. Ipari, tudo­mányos, művészeti munkánkban ideg- és izomrendszerünk egészsége és fejlettsége kiváló jelentőségű, azért arra kiváló gondot is kell fordítanunk. Csak az egészséges, erős test tud megküzdeni az élet viszontagságaival, testünk egészségét tehát kellő ápolással gondosan meg is kell óvnunk. Tes­tünk azonban nemcsak székhelye, de egyszersmind eszköze lelkünknek, mert általa nyilatkozik meg, általa érintkezik a külső világgal s így nagyon is érdekünkben áll, hogy ez az eszköz minél készségesebb, minél ügyesebb legyen. Ezt a test gyakorlása eszközli. A testi nevelés e szerint két részből áll : a test ápolásából és a test fejlesztéséből, gyakorlásából. A nevelés két faktora, a család és iskola barátságosan megosztják a test nevelésének munkáját, a mennyiben a test ápolását javarészben a család, a test gyakorlását pedig az iskola vállalja magára. A testi egészség ápolásánál első sorban a levegő tisztasága jő figye­lembe. A közép hőmérsékű tiszta levegő ép oly tápláléka testünknek, mint az egészséges eledel, míg a romlott, lassú méreg. Több embernek egy szobában való tartózkodása a kilehelt szénsavval megrontja a levegőt, külö­nösen ha ott még dohányoznak is, azért gyakori szellőztetésre van szükség. Az iskola a levegő gondozásában jó példával jár elül, bárcsak követnék különösen egyszerűbb családjaink. Hogy a tiszta szabad levegőn való tartóz­kodás mennyire egészséges és edző, mutatja a föld népének példája. A tiszta levegővel egyenlő értéke van szervezetünkre a jó ivóvíznek. A víz fő alkotórésze a vérnek, a test szöveteinek. Ez eszközli testünk anyagcseréjét; emésztés és vérforgás víz nélkül nem is történhetik. A fű­szeres és szeszes italok, minthogy izgató hatásúak, nein egészséges gyer­meknek valók. A víz, a mellett, hogy a legegészségesebb ital, a bőr ápolására, edzésére és tisztántartására is igen fontos. Igazi forrása megifjodásunknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom