Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899
23 világ megkapó eszméit feltüntető s irodalmi feldolgozásból megteremtett tisztán ideális, képzeleti alakoknak a szemléltető oktatás kapcsán való realizálására festészetben, építészetben és szobrászatban, vagyis a pusztán eszményi motívumokon felépült humánus nevelés-oktatás rendszerének olynemű kiegészítésében, hogy az életerős alakot öltvén, teljes szerves egészet képezzen: a rationalis rajzoktatásnak rendes studiumul való alkalmazásával az első határozott lépést Eötvös báró tette meg. Sőt egyenesen ki jelenti, hogy e tekintetben a kezdeményezés dicsősége Magyarországot illeti meg. Nem czélunk a rajzoktatás fejlődésével tüzetesebben foglalkozni, csupán csak utalunk arra, hogy a rationalis rajzoktatás megalapításának nagy szerep jutott az új, reálisabb alapon nyugvó oktatási rendszerünk kiépítésében. Nevezett czikkíró kimutatja, hogy a pusztán formai alakítás, az úgynevezett graphicus „lerajzolás", másodrendű dolog. A rajzoktatásnak az aestheticus képzést kell érvényesítenie, hogy „az általános izlést nemesítse látható műalakok segélyével." „És míg a classicus olvasmányok ezen czélt belső, közvetett úton akarják realizálni, a mi, mint a tapasztalás mutatja, teljesen sohasem sikerült, addig a rationalis rajzoktatás a formai tökély felfogására szemléleti módon vezet és természetes úton iparkodik feladatát megoldani." Majd a szép idomok tanulmányozására térvén át, kimutatja azok külső és belső értékét s ebből ama következtetést vonja le, hogy a rajzoktatás nemcsak oktatási, hanem nevelési értéket is képvisel. Más tárgyakkal való közös viszonyáról szólván, többek között ezeket írja: „Ismeretes dolog, hogy a képzőművészet legremekebb példáit a classicus népek hagyományozták nekünk ... Az okszerű rajzoktatás legtökéletesebb anyagának mindenkor a görög és római remekműveket ismerték és minden jóravaló tanmenetnek mai nap is ezek a legkiválóbb példái. A rajzoktatás tehát a classicus népek eszmekörében mozog és szellemi vívmányaival foglalkozik ... És mivel a humaniórák nevelési hatása tulajdonképen a classicus népek fenséges eszméinek megértésében és megkedvelésében rejlik, ezek remekíróinak feljegyzésein kívül megmaradt műemlékeiken, templomaikon és emlékházaikon, szobraikon és festményeiken, házaikon, bútoraikon, legapróbb ékítési eszközeiken, szóval állami, nemzeti, vallási és politikai, családi és egyéni felfogásuk megannyi characteristicus jellemvonásaiban nyilatkoznak, sőt eszményi képzettségök tanúskodó emlékei gyanánt szolgálnak: igen világos, hogy a rajzoktatásnak e remekkor eszméinek keltő megértésére a classicus remekírók taglalásával együtt kell haladnia." Értekezése további folyamán a szabadkézi rajz előnyéről szól a mértani felett, a műizlés fejlesztése tekintetében; majd a tudomány és művészet terére csapván át, kijelenti, hogy „korunkban nemcsak tudományos tekintetben kezdünk számot képezni a müveit nemzetek sorában, hanem a művészet terén is jó nevet vívtunk ki magunknak. Mai nap a magyar