Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

művész számban is, de kiváltképen képesítésével és imponáló tehetségével a művészet elsőrangú helyén mozog." Eme szempontból míg a felsőbb rajzpolitikát helyesli, a mennyiben a műveltség fejlesztésére intézeteket alapít és tart fenn, a magasabb műizlés méltó képviselőiről gondoskodik; addig az alsóbbrendüt helyteleníti, midőn a közönség Ízlésének nemesítéséről megfeledkezik vagy lemond. „Mai nap — úgymond — a piacz az irányadó és nem a műiparos és a kereslettől függ a portékának minősége." „E piaczot kell tehát reformálni, a vevő ízlését kell javítani." A kérdés sarkpontja szerinte csak az lehet, hogy miképen és hol hathatunk a publicum aestheticus érzésének nemesítésére! A válasz egyszerű: az iskolában és pedig főképen a gymnasiumban, mert intelligentiánk túlnyomó része a gymnasiumból kerül ki. A hetvenes évektől kezdve egyre sürgetőbben lép fel a követelés, hogy a művészetnek az iskolában is hely engedtessék, illetve egyes tantárgyak, különösen a történelem és philologia tanításánál minél nagyobb és intensivebb alkalmazásban részesüljön. Garami Richard ,,A szépészeti képzés érdekében középtanodáinkban." czímü értekezésében

1 a nevelés különféle irányai között igen fontosnak tartja a szépészeti nevelés-irányt s több fontos dolog megvalósítására hívja fel a figyelmet. Sürgeti elsősorban magának az épületnek külcsínját; legyen az architektonikus! Sajnálattal konstatálja a belső berendezés szegényes és ízléstelen voltát. Habár kívánatosnak tartaná, nem mer még oly merész követeléssel fellépni, hogy pl. a düsseldorfi vizsgaterem mintájára, a történelem egyes megkapóbb jelenetei művészi festményekben legyenek láthatók ; a szószoros értelmében vett e nemű múzeumokra sem reflektál; hanem okvetetlenül kívánatosnak, sőt megvalósíthatónak is tartja azt, hogy az iskolák folyosóin, lépcsőzetén, fülkékben vagy állványokon, magukban a tantermekben is szobrok, képek legyenek, ha mindjárt nem is eredetiek, de annyiban mégis műbecsűek, hogy az eredeti műremekeket híven tükrözzék vissza. Ezzel, ha egyebet nem is, mindenesetre elérhetnők azt, hogy a tanulók úgynevezett titkos- vagy magánrajzaiban — milyeneket a falakra, ajtókra és könyvekre szoktak rajzolni — korlátoznánk a napirenden lévő Ízléstelen karrikatúrákat, mondhatni ocsmányságokat. Majd nemzeti iparmúzeumokat és főszmintagyárat sürget.

2 1 0. K. T. Kl. V. évf. 10 füzet. 2 A mi az épületeket illeti, a milleniumi Értesítők után Ítélve, e tekintetben ma már alig lehet alaposabb panaszunk. A legtöbb városban pompás paloták a tudomány csarnokai; másutt az átalakítások és újraépítések folyamatban vannak. Iparmúzeumok külön szaktanfolyamokkal, gypsöntőmüholyek és gyárak Budapesten kívül sok nagyobb vidéki városban találhatók.