Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

óvatos együttműködés, megfelelő anyagi támogatás mellett, idővel talán biztosíthatja a jövő sikerét! Mielőtt azonban a kérdés jelen stádiumával foglalkoznánk s a czélszerü megoldás problémáját bonczolgatnók, nem lesz érdektelen röviden vázolnunk ama törekvéseket, melyek az eszmék egymásra ható harczában, az utat egyengetve, oda fejlesztették a dolgot, hogy ma már, legalább elvben, mindenki hasznosnak ismeri el az irodalmi oktatást nyomon kisérő szemléltető eszközök kellő alkalmazását, egyes szakmúzeumok felállítását és berendezését. Nagyon természetes, hogy nem a szó legszorosabb értelmében vett művészeti oktatás iskolájáról van szó, mert hiszen ennek birodalma beláthatatlanul nagy és terjedelmes, melybe csak a minden ízében kiforrott művelt lélek képes bepillantani; hanem igenis művészeti oktatásról a középiskola keretén belül, melynek határa amazé mellett elenyészőleg csekély s melynek az igazi valójában vett művészeti oktatás nem is képezheti feladatát. Ismertetésünk folyamán tehát inkább csak a középiskola egyes tárgyainak, a jelzett módon való sikeresebb és eredményesebb tanítását czélzó törekvések reprodukálására szorítkozunk. És itt különösen tekintetbe jöhetnek: a rajz-, történelem-, irodalom- és nyelvoktatás, újabban pedig a görög nyelvet helyettesítő tárgyak tanítása. A tétel megvitatásában felmerült eszmék és nézetek ismertetésénél tanulmányunk három részre oszlik; szólunk: a) a művészeti oktatásról általában; b) a philologiaimúzeumok kérdéséről; c) fó'gymnasiumunk phil. múzeumáról. * * * Általában a középiskolai tanításmódnak realisabb alapon való fejlesztése első sorban Eötvös bárónak, ez európai műveltségű államférfiúnak a nevéhez fűződik, ki, mint vallás- és közoktatásügyi miniszter, kiváltképen az elemi oktatás törvényes rendezésével tett nagy szolgálatot a tanügynek; de e mellett a rajzoktatás megalapítása- és előmozdításában kifejtett fáradhatatlan buzgalma és kitartása, az e czélra fordított tömérdek kiadásai is nagy hálára kötelezték le iránta a szakférfiakat. Szépen fejtegeti a specifícus humánus nevelés realizálását Ádám Iván „Rajzügyi politikánk és a gymnasium." czímű értekezésében.

1 Két kiváló intézkedést lát Eötvös tevékenységének pályáján kimagaslani: „a technikus természetű tárgyak rendezését és a szabadkézi rajzoktatás feltűnő felkarolását." Többek között a classicus alapon álló gymn. nevelési rendszernek a practicus élettel való összhangzását fejtegetvén, konstatálja, hogy a classicus 1 Országos Középisk. Tanáregycsiileti Közlöny. XVI. évf. 2. sz.