Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

VI. Határvonal a protestáns Jelekezetek között. — Telegdi érseki helyettes 1573. — Levele XIII. Gergely pápához. — Perbe fogja Balassa János főurat. — .4 világi rendek óvást emelnek ellene az 1576-iki pozsonyi országgyűlésen. — Rudolf uralkodása 1576—1608. — A vallásos élet felébredése Ausztriában. — Az 1578. év űrnapjának megünneplése. — Telegdi postilláinak első része 1577. — Szózata a magyar püspöki karhoz. — Bornemisza fájó szívvel nézi Telegdi irodalmi munkásságál. — Telegdi egyszerre beszéd tárgya lesz. ielött Telegdinek további működését, tárgyalnék, vessünk egy futó pillan­tást a Protestantismus helyzetére. A XVI. század első tizedeiben az egyes felekezetek között nehéz a határvonalat meghúzni. A lutheránusok több helyen megtartották a katholikus vallás szertartásainak nagy részét, megtűrik templomaikban a főoltárt, gyertyát használnak, sőt néhol még misét is mondanak. Találkoznak a katholikusok között is olyanok, kik egyben-másban protestáns elvek szerint járnak el. Rotterdami Erasmus, Müller György. Bognár Bertalan bár aláírják az augustana confessiót, mégis a püspökökkel egyetértésben vannak; Bornemisza György csanádi és később nagyváradi püspök az újhit követőit nem üldözi, sőt szeretettel van irántuk és megengedi nekik a wittenbergi egyházi szabályzat behozatalát. Kálvin tana terjedésével megváltozik a helyzet. Az úrvacsora kérdése heves vitatkozásokat idézett elő, melyek különösen akkor mérgesedtek el, midőn Luther híveinek kétharmadrésze, csaknem kizárólag magyarok, a Tisza innenső és túlsó részén be egészen Erdélyig Kálvin tanához csatlakozik. A szakadást Magyarország keleti részében az 15G2-iki tarczali zsinattól számítjuk, hol kimondják a prae­destinatio tanát és az úrvacsorának ostya helyett kovászos kenyérrel való kiszol­gálását. 1 Négy évvel később a gönczi zsinaton Kálvin katekizmusát fogadják el; 1 Kiss. A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Budapest, 1882. A Fejtegetés 15 77.

Next

/
Oldalképek
Tartalom