Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

70 kebelökben lehetőleg- egyformaságot létesítenek, míg Luther hívei tanításban és kultusban különböznek. Némelyik prédikátor megtartja az oltárt és képeket, mások a templomból kiküszöbölik. A Luther vallását követő főurak és prédikátorok a bajon segíteni akarnak, de törekvésök a biblia tetszés szerint való értelmezése miatt hajótörést szenved. A protestáns zsinatok a zajos hitviták hullámaival együtt elcsendesedtek, a magyar és erdélyországi protestánsok belszervezetök javításán fáradoznak. A het­venes években még Karom zsinatot tartanak : a csengerit, a herczegszőllősit és a nagyváradit. Ezen utolsó zsinat után (1577.) tizenkilencz éven keresztül nem tar­tanak zsinatot. Magyarország nyugati részén Luther ós Kálvin hívei jó hosszú ideig egye­sítve maradnak. A felső Duna mentén szakadásról csak az 1591. csepregi col­loquium óta lehet beszélni és a teljes szétválás 1012-ben áll be. Nagyszombat városában is Telegdi és Bornemisza idejében együtt voltak az ágostai és helvét vallású hivek. 1 Nagyszombatban és vidékén a leghevesebb viták és összeütközések a het­venes években folynak le Telegdi és Bornemisza vezérlete alatt. Bornemisza 1570-ben lesz mátyusföldi superintendens, 1572-ben galgóczi pap és Semptén Tuba Mihály után prédikátor. 2 Hét évig hirdette Semptén az istenigéjét rendít­hetetlen bátorsággal és kitartással. 1579-ben azonban hideg fagyos télviz idején két kicsi félesztendős gyermekecskéjével együtt kiűzik ebből a városból az Ördögi Kísértetekről írott műve miatt. 3 E mű pártfogóinak s hitfelekezetbelieinek rosszalá­sával találkozott s szerzőjét a különféle helyekről: Trencsénből, Bazinból, Sz.-György­ből Sempte városába vitatkozásra összehívott prédikátorok a munkában megirt dolgok visszavonására akarták kényszeríteni; de Bornemisza erre nem volt hajlandó, hanem inkább megvált Semptétől. Semptéről intézte Bornemisza támadását a katholicismus vára, Nagyszombat ellen. Munkái négy kivételével itt jelennek meg. Megjelenik magában Nagyszom­batban is, de a híveket visszatartja a várostól és a tilalmát megszegőket kemé­nyen megbünteti. Telegdi fel is hányja ezt neki Feleletében : „Vaj, mely igen jól tudod, mig Semptén lakál, hányszor kalodáztanak meg a te késztetésedre sz. Ábrahámon és egyebütt is egynéhány egyígyű paraszt embert, azért, hogy ide­Szombatba jöttenek gyónni." Telegdi tehát Bornemiszával a protestantismusnak Magyarország északnyu­gati részében leghatalmasabb védőjével és terjesztőjével ellentétbe került. Szóval, tollal, erővel dolgoznak egymás ellen. 1579-ben Nagyszombatban Telegdi erő­szakkal viteti el Balassa István asztalától Bornemiszát „azzal a szándékkal, hogy őt megölesse." 4 Ellenfele ezen vádjára czéloz Telegdi Feleletében: „Kelemen nevű szolgádnak, hogy megöljön, fizetést nem Ígértem, mert nem is ismerem." 1 Stelczer. Id. m. 2 Bornemisza ördögi kísérletek. Sempte, 1578. 1 Perneszi András választétele Bornemisza Fejtegetésére. Nagyszombat, 1579. ' Bornemisza prédikácziói. Detrekő, 1584.

Next

/
Oldalképek
Tartalom