Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

94 Bornemisza semptei superintended volt. Lampe bizonyítja. 1 Telegdi is rá­mutat Rövid írásában. Papokat avat fel, azért mondja Telegdi : „Ha némelyeket Döbröczönbe, némelyeket Kolozsvárt, némelyeket Semptén s egyebütt választanak a tisztségre az ott lakó superintendensek által, akkor értem ezeknek, kiktől ada­tott a hatalom. 2 A felvidéknek sok városát bejárta, házánál sokan megfordultak a kor férfiai közül, a többek között Alvinczy György is, Dávid Ferencznek Ivolo-svárt iskola­mestere. Zólyomból idéztek fel a császár elé: „Eleinte azzal vádoltak, hogy oltárt rontottam és eretnek vagyok és észvesztő. Végre, hogy szembe kelék, azt kezdék kérdezni, miért házasodtam meg, miért nem vöttem el tőlök a papságot, miért az úrvaesoráját kenyérrel szolgáltatom, miért azt nem imádtatom ... Ez alatt titkon erősen mesterkedtek, hogy megfogassanak. De nem tölt volt be cursusa az én tisztemnek, Isten tovább rendelte, hogy tanítsak.' 1 3 Bornemisza Péter felekezetisége már sokakat foglalkoztatott és az egyik fél Luther, a másik pedig Kálvin hívének nevezi, úgy hogy rajtok bajos eligazodni. Ribini megtartja Luther hívének: Az volt a gyanú némelyek részéről, hogy Bornemisza időfolytával Kálvin pártjára állt, a melyről azonban én semmit sem tudok, mert ezen váddal abban az időben többeket sújtottak. 4 Ujabban Thury Etele kijelenti, hogy majd Luther, majd Zvingli híve, míg végre 15G4-ben Kálvin követője lett, mert sz úrvacsorát ekkor már kenyérrel osztja. 5 Nézete elterjedt az irodalomban. 6 Bornemisza Péter vallásának eldöntésében csak tanainak dogmatikus meg­vizsgálása mutathat utat. Elég figyelembe venni a két legfontosabb hittételt: az úrvacsora és a praedestinatio tanát, ezeken kívül ellenfelének Telegdinek véle­ménye is nyom a latban. Az úrvacsorát Bornemisza két szín alatt osztja. Tanítása szerint az külső jel, de egyszersmind hangsúlyozza, hogy a kenyérben és borban a hivő Krisztus valóságos testét és vérét veszi magához. Beszéli „hogy 1578-ban Szereden Sempte mellett vala egy parasztember. Mikor az Úrvaesoráját szolgáltattam neki, maga kezébe vette tőlem az Űr kenyerét és így szólt: Hiszem, hogy az Úr én éret­tem is adta az ő testét s ezt megeszem a halálnak emlékezetére." 7 Másik munkájában 1584-ben pedig így ír: „Hogy bizony vére és teste adassék az úrvacsorájában a Krisztusnak, nincsen ebben semmi kételkedés." 8 Az úrvacsora vételében Bornemisza mennyire nem ért egyet Kálvinnal, íme egy példa : „Némelyek a bölcs írástudók közül úgy becsüli az úrvacsorát, mint 1 Lampe. História ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania. Utrecht, 1728. 2 Rövid írás. Nagyszombat, 1580. 3 Bornemisza. Ördögi kísértetek. Sempte, 1578. * Ribini. Memorabilia ecclesiae aug. confessionis. Pozsony, 1787—89. 5 Thury Etele. Bornemisza Péter dunavidéki első református püspök élete és munkái. Budapest, 1887. 6 Szinnyei. Magyar írók élete és munkái, liudapest, 1890—99. Bodnár. A magyar .irodalom története. Budapest, 1891. 7 Bornemisza. Ördögi kísértetek. Sempte, 1578. 8 Bornemisza prédikácziói. Detrekö, 1584.

Next

/
Oldalképek
Tartalom