Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

87 A megigaziüás tana köztudomás szerint a XVI. században a legnagyobb mozgalmakat és átalakulásokat teremtette, ezen akadt meg Bornemisza is. A Luther-féle megigazulás megkívánja a belső újjászületést, elismeri, hogy jót kell cselekedni, de az isteni megkegyelmezést egyedül a Krisztus érdeméből származtatja és tana : a hit egyedül üdvözít. A tridenti zsinat az ember megigazulására szintén szükségesnek mondja Krisztus érdemét, de a megigazulást csak annyiban tulajdonítja annak, a mennyiben a belső újjászületésnek és a jócselekedetnek létrehozója. Ez a kérdés húzódik végig a Fejtegetés első részén, a többiek pedig, mint az emberi csontvázra a szervezetet fenntartó anyagok, reá rakodnak. Luther álláspontját Bornemisza, a tridenti zsinat tanát pedig Telegdi védi. Mindkettőnek nagy a heve, a szent tudományokban való jártassága. Bornemiszának főtekintélye szent Pál, Telegdié szent Ágoston. A Fejtegetésre adott Feleletnek czíme : Telegdi Miklósnak l'eechi Pispöknec Felelete Bornemisza Péternek Feitegetés Nevű Könyvére. A Melyben Főképpen Az Jó Chelekedetekn ec Jutalmáról való Keresztyéni Tudománt 0 11 a 1 m a z z a, Jóllehet Egyébre Is Mindenre Választ T e s z e n, Valamiben Péter Az f Vallását Ellenzi. Nyomattatot Nagyszombatban 1580. esztendőben. Telegdi ezen munkájának köszönhetjük, hogy az elveszett Fejtegetést ma legalább töredékben birjuk. A czáfoló munkák írásánál az íróknak nagyon kellett ügyelni minden szavukra, a válaszadásnál az ellenfél könyvét magok előtt nyitva tartották s belőle szórul-szóra idéztek. így Telegdi is Feleletében nemcsak a Fejtegetésből, hanem a septuagesima vasárnapra írt beszédéből is szórói-szóra idéz egyes részeket, miről az író nyilatkozata is kezeskedik. Mert Telegdi Feleletében így ír Bornemiszához : „de hogy sok szóval ne tarchalae tégedet, véget vetek a te szitkozódásidrul való panaszolkodásnac, arra hagyván a bosszúállást, a ki igazán ítél, közelben járulok a dologhoz, a mely előttem vagyon." Ha a Feleletből azon részeket, melyeket Telegdi a Fejtegetésből idéz, öszszeszedjük ős egymás mellé rendezzük, egész kis munka kerekedik ki belőle, a mely mint töredék sem veszti el becsét. Három része volt a Fejtegetésnek. Az első a jócselekedetek jutalmáról szóló katholikus tannak a czáfolata, a második Telegdi katekizmusának egyes tételeit bírálja. Ez neki keze ügyére is esett, mert Bornemisza a Fejtegetés megjelenése évében irta kátéját: Négy könyvecskét a keresztény hit tudományáról, nem engedi tehát el, hogy a Fejtegetésben Telegdi katekizmusának egyes helyeit meg ne bírálja. A harmadik részben, mely egészen elveszett, Luther tana szerint magyarázta a septuagesima vasárnapi evangéliumot. A Fejtegetés nagy port vert fel ós erősen suhogtatta a katholikusok feje fölött az ostort. Támadja az egyház ünnepeit, böjtjét, kikel a szentírás czikkelyeinek meghamisítása ellen. Nein ért egyet a katholikusokkal az úrvacsora vételé-