Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1895

5 lébe s bízta reá ifjúsága nevelését. A rend különben már előbb más városokban is meg volt telepedve s mindenütt elismerés kísérte működését. A város és a kegyesrend közt 1719. aug. 5-én jött létre a szerződés, melynek erejénél fogva a rend kötelezi magát: az ifjúságot a rhetorikáig (VI. oszt.) bezárólag oktatni s a parochialis leendőket az egész városban végezni; a város viszont az iskolákat minden szükségesekkel ellátva föntartani, a rend hat tagjának ellátására évenkint 800 irtot fizetni, a parochia jövedelmét rájuk ruházni s számukra a templom mellett lakóházat (residentia) és ugyanott az ifjúságnak iskolát építeni.

1) Ezen szerződés 1720. febr. 20-án III. Károly király által helybenhagyatván, a rend három tagja megérkezett Szegedre, s a parochiális ügyek kezelését azonnal átvette, de az iskolát alkalmas helyiség hiányában csak a következő év őszén nyithatta meg. 1721—22. tanévben nyittatott meg a parva és principia (I. és II. osztály) 110 tanulóval, 1722—23-ban a syntaxis és grammatika (III. és IV. osztály) s végre 1723—24-ben a poesis és rhetorika (V. és VI. osztály). Miként felelt meg a rend a beléhelyezett várakozásnak, következtethetjük azon látogatottságból, melynek az iskola mindjárt az első években örvendett. Már 1727-ben 300 volt az ifjúság száma, a század derekán pedig a 400-at is meghaladta, s az intézet az ország nevezetesebb iskolái közé számíttatott, s ezen állását későbben is állandóan megtartotta s működésével nemcsak a városra gyakorolt jótékony hatást, de az országra is, a délvidék idegen ajkú ifjúságának művelése és magyarosítása által. A kegyesrend kiváló gondoskodása tárgyává tette e nagy hivatású tanintézetet kezdettől fogva; a század derekán maga a rend főnöke is ide tette át székhelyét egy időre, hogy közvellen jelenlétével is hasson az iskola emelésére. A tanszékeket folyton jeles képzettségű tanárokkal látta el, kik közül többen mint szónokok és írók az iskola falain kívül is nagy hatással működlek, s a reájuk bízott intézmény fölvirágoztatásával Szegeden a városias elem első megteremtői levének.

2) II. József mindent fölforgató erőszakos újításai, mint egyéb intézményeinkre, úgy iskoláinkra is zsibbasztó hatást gyakoroltak. Nem kerülhette ezt ki a szegedi tanintézet sem, melynek népessége a császár trónraléptétől kezdve évről-évre alább szállott, úgy annyira, hogy 1790-ben már csak 90 volt az ifjúság száma. De amint II. Lipót alatt a kölcsönös bizalom kormány és nemzet között helyreállolt s hazai ügyeink örvendetes lendületnek indullak, a tanintézet újra népesedett, s pár évtized múlva már az egész hazában legnagyobb látogatottságnak örvendett. ») A kegyes-tanítórend levéltára. 2) Csaplár Benedek. Révai Miklós élete I. k. Budapest 1881. 14—66. 1.