Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1895

6 Az 1792—93. tanévvel uj korszaka kezdődik a tanintézetnek. Szeged népe érezvén azon áldásos hatást, melyet a tanintézet több mint félszázadon át, úgy szellemi, mint anyagi tekintetben a városra gyakorolt, elhatározta, hogy hat osztályú gymnasiumát bölcsészeti tanfolyammal (VII., VIII. osztály) kiegészíti. Már az 1791-iki országgyűlésre fölküldött követei buzgón működtek ez ügyben felsőbb helyen, de II. Lipót halála miatt a város nemes törekvésének megvalósulását csak 1792-ik évi okt. 15-én érhette el. E napon hagyta helybe I. Ferencz király a város abbeli kérelmét, hogy saját költségén a bölcsészeti tanfolyamot megnyithassa, úgy azonban, hogy abban az újabban tökéletesbí­tett tanrendszer érvényesüljön, s ennek biztosítására a város jól képzett alkalmas tanerőkről gondoskodjék. Midőn a m. kir. helytartó-tanács a kegyelmes leiratot 24,241. sz. a. nov. 2-ról leküldötte, a tanév a gymnasiumban már megkezdődött: ennek daczára, jóllehet sem tanerő, sem helyiség nem állott rendelkezésre, a város a kegyesrenddel egyetértve mindezen akadályokat elhárította, s a tanfolyamot 1792-iki decz. 11-dikén 16 tanulóval ünnepélyesen megnyitotta. 1) A bölcsészeti tanfolyam megnyitása új viszonyokat teremtett, melyeknek megfelelőleg egyrészt a tanárok számának szaporításáról, másrészt az isko­lák czélszerű elhelyezéséről kellett gondoskodni. Ide járult azon körülmény, hogy időközben, 1789-ben, a plébánia hivatal a csanád-egyházmegyei papságra száll­ván át, a kegyesrendiek eddigi jövedelmök egy részétől elestek, s az ezért nyert kárpótlásból a változott viszonyok közt magukat föntartani képesek alig voltak. Ezen körülmények elkerülhetlenül szükségessé tették a város és a rend között még 1719-ben létesült egyességnek az adott viszonyok kívánalmaihoz való módosítását. 1793. február 3-án jött létre az üj szerződés, mely nemcsak a lyceum­ról, 2) hanem a gymnasiumról is intézkedik. Ennek értelmében a rend köte­lezi magát úgy a gymnasiumot, mint a lyceumot elegendő számú alkalmas egyénekkel (12) ellátni, a város viszont ezeknek évenkint 2600 frtot fizetni, számukra illendő lakásról gondoskodni s azt jókarban tartani, a gymnasium és lyceum számára alkalmas iskolaépületet emelni, föntartani s a szükséges tanszerekről gondoskodni, 3) továbbá a plébánost a kegyesrendi házból kite­lepíteni s az általa eddig elfoglalt lakást a kegyesrendnek visszaadni. ') Annales Collegii Szegediensis Scholarum Piarum. II. k. 48—54. 1. 2) A régi görögöknél a testgyakorlást meztelen testtel végezte az ifjúság; innen a görög gymnos szótól, mely meztelent jelent, a gymnasium elnevezés. Athénében ApoIIon Lükeiosznak a világosság istenének templomához közel feküdt egy ilyen gymnasium, mely Apollon melléknevétől egyszerűen Lükeionnak neveztetett. Ezen gymnasiumban tanította Aristoteles bölcsész az ő phitosophiáját, innen későbben e bölcsész tiszteletére azon huma­nisztikus irányú felsőbb latin iskolák, melyekben a bölcsészet taníttatott, latinos elneve­zéssel Lyceumoknak neveztettek. Hazánkban az ilyen irányú iskolák 1850. óta kevés ki­vétellel, mind főgymnasium nevet viselnek. 3) Annales Domus Szegediensis Scholar. Piarum. II. k. 55—56. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom