Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1895

4 segélyző- egyesületről, az ifjúsági önképző-körről és az ennek kebelében rendezett iskolai ünnepekről, továbbá az ifjúsági könyvtárról Sáfrán József, a gyorsíró iskoláról Varjú János, a természettani szertárról Schandl Miklós, a természetrajzi és vegytaniról pedig Zvér Endre írtak történeti ismertetést; végül a statisztikai adatokat Jászai Rezső állította össze. I. A főgymnasium történetének vázlata 1720 — 1886. A szegedi főgymnasium egyike az ország régibb és nevezetesebb középiskoláinak ; alapítása azon nehéz időkre esik, midőn hazánk a török járom alól fölszabadult s új életre hitt ősi intézményeit a Rákóczy fölkelés által megmentette s újra biztosította. Szeged népe, amint a török által okozott súlyos bajaiból lassacskán lábadozni kezdett, egyéb ügyei közt buzgón karolta föl a hívek lelki oktatásának s az ifjúság nevelésének szent ügyét, átlátva azt, hogy a társadalmi élet ezen első tényezői nélkül nemcsak a régibb századokban birt jelentőségét vissza nem varázsolhatja, de elparlagiasodott állapotából sem emelkedhetik ki. Népiskolákkal, mint erről a város régi számadásaiból is meggyőződhetünk, már régebben rendelkezett és pedig városrészenkint, de középiskolákat, milyeneket már e század elején is nem egy, Szegednél kisebb város létesített, nehéz körülményei közt még nem állíthatott. Egyetlen régi parochiája, a palánki, a török idők alatt megszűnt, temploma elpusztult, s a kath. lakosság lelki ügyeit, még a XVIII. század első éveiben is az egész nagy kiterjedésű városban egyedül szent Ferencz buzgó fiai, az »alsóvárosi barátok« gondozták. A parochiiL helyreállítása s az iskolaügy rendezése nem kis gondot adhatott a városnak, melynek szegényes állapotban levő pénztárát a legnélkülözhetlenebb középületek emelése is nagyon igénybe vette.

1) A két nagyfontosságú kérdést oly módon hitte legkönnyebben megoldhatni, ha kebelébe fogadja a kegyes-tanítórendet s az ifjúság tanítását a parochialis teendőkkel együtt erre bízza. Az esztergomi érsek, kinek közvetlen joghatósága alá tartozott azon időben a szegedi parochia, a város ezen elhatározását nemcsak helyeselte, de annak a király által történendő megerősítésére közbenjárását is megígérte. A kegyesrend a XVII. század végsőnegyedében telepedett meg hazánkban s az 1715-iki országgyűlésen vétetett be törvényesen az ifjúság nevelésére. Veszprém, Vácz, Kecskemét, Pest éppen ezen időben fogadta be kebei) Városi levéltár 1719.