Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1895

12 a szelid Tudományoknak szerentsés bé folyások minden ágaira az emberi boldogságnak.«

1) A mondottak után természetesnek találjuk, hogy Szeged városa mint a tanintézet patrónusa, kezdettől fogva állandóan kiváló figyelemmel és gondoskodással viseltetett a tanintézet iránt, melynek 1886-ban, a lehető legnehezebb pénzügyi viszonyai között, majdnem 300,000 frtra menő áldozatot hozott, emelve annak a kor igényeinek megfelelő díszes épületet. II. A főgymnasium régibb és újabb épületei 1721 — 1886. 1720-ban, midőn a kegyesrendiek Szegedre beköltözének, hogy itt a hívek lelki oktatását s az ifjúság nevelését átvegyék, a ma palotaszerű épületekkel díszeskedő város úgyszólván egy romhalmazhoz hasonlított, rendetlen utczákkal és posványos terekkel. Ilyenné tette a másfélszázados török hódoltság, mely megfosztá a lakosságot anyagi jólététől, s ezzel kapcsolatban megakadályozá mindazon intézmények létesítésében, mik a városias jelleg követelményeihez tartoznak. Akkorában azon telektömb, melyen ma a belvárosi róm. kath. templom és a körülötte fekvő középületek állanak, mint azt egy a XVIII. század első feléről szóló térképről láthatjuk, teljesen elhagyatott állapotban volt.

2) Maga a hajdan díszes nagy templom romjaiban hevert, melyekből csak harmincz évvel utóbb kelt ki jelenlegi alakjában; túl rajta a mai Somogyiés Révai-utczákra néhány kisebb épület nézett, délkeleti és északnyugati oldalán pedig egy-egy roskatag épület állott, mely kevéssel előbb 1709-ben, a nagy mirigyhalál idejében, a pestises betegek kórházául szolgált.

3) Mint fönnebb említők, midőn a város a kegyesrendet kebelébe fogadta, arra kötelezte magát, hogy a kegyesrendi-házat és az iskolát a templom mellett építi föl. E czélra a templom délkeleti oldalán azon hely volt kiszemelve, melyen az említettük kórházul használt épület állott. Itt szándékozott a város a házat és iskolát mindjárt a beköltözés idején fölépíteni, azonban ezt nyomasztó pénz viszonyai miatt akkorában meg nem tehette. így történt azután, hogy a kegyesrendiek beköltöztek e kitatarozott épületbe, melyet a nép jellemzően sokáig »Hatrongyos«-nak nevezett, mivel hal szobából s néhány mellékhelyiségből állott.

4) A ház építésével együtt elmaradt az iskoláé is, mely az 1721. év őszén ideiglenesen a ház udvarán egy szerény, két szobából álló épületben, majd ') Dugonics András, Magyar példabeszédek és jeles mondások Szegeden. 1820. czímű miiben K. Chrysostom, Dugonics életírója. 13. 14 1. 2) Ez érdekes térkép Reizner J. ur birtokában van. 3) A szegedi kegyesrendi-ház története. I. k. •>) Annales Domus Szegediensis. Sehol. Piarum. 11. k. 208. 1.