Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1893
15 Kronos dombjának. S midőn megbukott Kronos, s Zons uralma kővetkezők, istenek vettek részt a játékokban. Zeus, ki már gyermekkorában megfordult Olympiában nevelőjével, a hatalmas idai Heraklessel, a titánok legyőzése után maga rendezett versenyeket, s Apolló, a hatalmas napisten legyőzte versenyfutásban Iíermest, az istenek szárnyas sarujú hírvivőjét, s ökölvívásban Arest, a mord harczistent. A vízözön után fél századdal idai Herakles utóda, Klymenos állítja vissza az abbanhagyott játékokat s ősének, Heraelesnek oltárt is emel. Majd jött Endymion, Aéthliosnak, a versenynek fia, az a gyönyörű ifjú, kire Selene, a hold ábrándos istennője örök álmot bocsátott, hogy kiolthatlan szerelmében folyton csókolhassa. Ez megdönté Klymenos uralmát, s Olympiát három fia közül a versenyben győztes Epeusnak adja. Majd megcsendül Hippodameianak, Oinomaos király csodaszép és büszke leányának, a nagy lovasnőnek ősi regéje. Az apának, Pisa hatalmas királyának — így szólt a jóslat — meg kell halnia, ha leánya férjhez megy. »Leányom keze csak azé lesz — inondá az apa — ki engem kocsiversenyben legyőz.« Sorban jelentkeztek a délczeg görög királyi ifjak a veszedelmes versenyre. Mindenik kérő magával a királylánynyal indult meg a versenykocsin. Oinomaos előbb áldozott az isteneknek, s aztán kocsisával Myrtilossal utánuk vágtatott mint szélvész, oly gyors lovakon. Csakhamar utóiérte a szerencsétlen kérőt s hegyes dárdájával irgalmatlanul fúrta keresztül a szerelmes ifjút. Már tizenhárom nemes ifjú piros vére festette be a kegyetlen király lándzsája hegyét, midőn Pelops, Tantalusnak, az istenek barátjának fia jelentkezett. A büszke királyleány szeme megakadt a királyi alakon, szíve megszólalt ez ifjú érdekében — s a király kocsisa, Myrtilos meg volt vesztegetve, a királyi apa kocsijának tengelyében viaszk-szögek voltak. A király kocsija nem érte utol a szerelmespár kocsiját, Pelops megkapta Hippodameiát és Pisa tartományát, s a Pisa mellett fekvő olympiai síkon később felállítá neje emlékére a Hippodameiont, melyben nők mutatták be áldozatukat. A kóbor Herculesröl is sokat regél a vidék költészete. Hercules kitisztítja Augeasnak, Elis marhákban gazdag királyának istállóját úgy, hogy az istállón keresztül vezeti a l'eneus és Alpheios folyókat, de kikötött bérét, a marhák tizedét nem kapván meg, elfoglalja lílist, s Olympiában nagyszerű versenyjátékokat rendez. fl"HMli mit jilin Ii Ilii niiiil jli'ílL Klió, a történelem múzsája, s rámutat e vidék ősi történetére. Azon a határon, a méTTTTTg Tnírrnt-rF dásunk a görög faj múltjába bevilágítani tud, s hol már a mesék és mondák káprázatos birodalma kezdődik, az olympiai Zeus oltárán az áldozati tűz már lobog, s a szomszéd néptörzsek azt már körülveszik. Három
