Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891

melyekről azonban később lesz szó, most vizsgáljuk mindenekelőtt, mit tartott fenn Ilosvai müve Toldi személyére vonatkozólag! Ő szerinte «a híres neves Toldi Miklós 1320-ban született.

1) Ekkor pedig Károly volt a magyar király, mint maga is irja : »Velenczei Károly vala királyságban«. így tünteti fel Ilosvai hősét, mint olyat, ki Károly alatt született és Károly és fia Lajos uralkodása alatt élt. Születési helye Nagyfalú. Ezek a puszta adatok, melyeket ő Toldira vonatkozólag feljegyezve találhatott vagy pedig a hagyomány és monda adataiból kiindulva, a tőle telhető legnagyobb pontossággal megállapítani képes volt. így őrizte meg Ilosvai Toldi életének egyes adatait. Ilosvai A MONDA éneke mellett azonban, mely csakhamar kedvelt olvasmány lett, az aranyszájú monda is terjedett s Miklós viselt dolgait szájról-szájra adta. Lassankint messzebb és messzebb terjedett, míg végre a legtávolabb vidékre is eljutott, oly vidékre is, hol hihetőleg Ilosvai énekéről mit sem tudtak s így azután a hőst más vidék is igyekezett sajátjának vallani, mit annyival is könnyebb volt tennie, mivel neki is voltak helyei, melyekhez a mondát fűzhette. Nógrádnak is vannak Told és Nagyfalu helységei. így lett a hős nógrádivá. A hős ezen nagy vándorlás alatt természetesen utolsó történeti vonását is elvesztette s a nép, mivel nem tudta, mikor élt hőse, azt kedvelt királyával, az igazán népies Mátyással hozta összefüggésbe. így tör- Régibb fei tént, hogy már a legrégibb feljegyzések, melyek Ilosvai után fenn- jegyesek maradtak, Toldit, mint nógrádit szerepeltetik s mint olyat, ki Mátyás Redy. Bei korában élt. Ilyennek ismeri már a később Rádaytól (1677—1733.) fészkében Nógrádban hallott monda. Utána Bél is elfogadja ezt, jóllehet, panaszkodik, hogy a történetben mitsem találhatunk Toldira vonatkozólag.

3) Ezek ulán még Dugonics emlékezik meg Toldiról »Jeles történetek« előszavában és jegyzeteiben. Ő is azt vitatja a népmondából indulva ki, hogy Toldi nógrádi és Mátyás korában élt.

3) Első volt, ki e kérdésekre véleményt koczkáztatott, Toldi Fe- Toidy Ferencz,

4) ki azt állította, hogy Toldi nem is létezett. Erre őt az ösz- rencz vél

eménye. >) »írtak akkor ezer háromszáz és húszban, Tholdi Miklós hogy születék Nagyfalúban«. 2) »not 3.442, si carmina vernacula, quibus prodigiosi actus Toldi decanlantur, xcipias, vix quidpiam de eo in historiis reperiris«. 3) Erre vonatkozó helye igy szól : »Én ó'tet Nógrád vármegyeinek lenni állítom, akár Told faluban, akár Nagyfaluban született, mert. mindkettőt mondják születési helyének, úgy veszekedve érette, mint Homér születési helyéért hét városok veszekedtenek«. (Jeles. tört. Elősző.) Egyetemi előadásaiban majd a »Pesti Naplóban« és *a Magy. Költ tört.« czimű művében.