Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891

18 nem állhatja, a nép pedig sokat regél röla, a többi közt, hogy hogyan öl meg egy óriási szláv harczost. Emléke még a XVIII-ik században is élt. — Rokona volt Konrád herczegnek és I. Konrád királynak. Némelyek bölcsnek, mások Kurzboldnak, azaz rövid, kis embernek nevezték. — Meghalt 948. junius 30-án. — Derék, okos ember volt s I. Henrik és 1. Ottó királyoknak sok jó szolgálátot tett. Ez a Kurzbold monda. Ebben Heinrich a következő vonásokat találja, melyek a mi Toldi mondánkkal közösek : Kuno mint Toldi kis testalkatú, de igen erős és bátor ember volt. Kunó sem állhatta ki a nőket. Az oroszlán leöletésének mását ö is a bika el/ogatásában látja, mi szerinte is az oroszlán-jelenet sikerült localisatiója. Végül a legnagyobb hasonlóság, hogy Kunó is egy szláv harczost győzött le, ki a német vitézeket kihívta. Mellékes hasonló vonás még az is, hogy a nép Kunóról is, Toldiról is sokat regélt s hogy a források egyiknek sem tartották fenn összes tetteit. Ha most már vizsgáljuk ezen szembeállított vonásokat, első pillanatra szembatünik, mily kevés közöttük a hasonlóság. De vegyük ezen vonásokat sorban vizsgálat alá! Először is a mi Toldink kis testalkatáról mondánk mit sem tud. — Ilosvai ezen sorából: ». . . erős vastagh gyermek Toldi kicsiny korában« . . . ugyan még nem következtethetünk Toldi kis testalkatára. — A monda további folyamán pedig csak okoskodva lehetne Miklós kis testalkatára adatokat keresni. — De még ha alacsony volt is, ez a másik két vonással, az erősség és bátorsággal nem a legközönségesebb közös emberi vonás-e ? Ami a nőgyülöletet illeti, erre Toldi-mondánkból következtetni szintén csak erőszakolva lehet, mivel erre mindössze egy vonást őrzött meg és ez az özvegygyei való kaland, mely épen ellenkezőleg arra mutat, hogy ő bizony szerette az özvegyet, hanem az szeretett volna tőle szabadulni. A nógrádi mese szerint nős s csakugyan nem igen szereti feleségét, mert mint olyan tárgyat viszi a király elé, melyet legjobban gyűlöl.

1) Ezt azonban nehezen ismerte Heinrich s valószínűleg Szigligeti Rózsáját tartotta szem eljött, melyben Toldi nem tudja a nő kedvéért szakállát feláldozni, vagy mi valószínűbb, Arany Toldija első részének ezen sorait: «Nem is lön asszonynyal tarlós barátsága: Azután sem lépett soha házasságra.« Az előbbi azonban Szigligetinek eredeti compositiója, s Arany is czéljaihoz mérten használja fel s midőn később szerelmessé kellne hősét tennie, épen ezen sor hátráltatja !) L. Szilády i. m. 355 1.