Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891

17 keveset törődik a történettel. Gondoljunk csak a prágai kalandra, sőt ellenkezőleg éppen az ily mesés részletek mutatják a népkölté­szet átalakító hatását. Felesleges továbbá a mi oroszlánszőnyegünkben a franczia mese oroszlánát keresnünk, mert semmi sem késztet a szószerinti értelemtől való eltérésre. Egészen szerencsétlen az oroszlán és a bikaviadalnak összevetése, mert a mi mondánk bikaviadala köznapi dolog, míg az oroszlán jelenet határozottan népköltészeti alakítás. Ehhez járul még ama körülmeny, hogy az oroszlán-jelenet befolyik a mesére is. Gamelin az oroszlántól alvó bátyja életét menti meg s ezért kibékülnek. Miklós bikaviadala ellenben minden czél nélkül való, csupán nagy testi erejének feltüntetésére szolgál. Igen helyesen nevezi Gyulai Greguss összehasonlítását tartha­tatlannak, mint alapjában elhibázott összehasonlítást. Hozzájárul még, hogy átszármazásának idejéről, körülményeiről sincs legkisebb ada­tunk sem. »A körülményesen motivált franczia monda semmi összehason­lítást sem tűr, a mi hézagos Toldi mondánkkal, mely nem egyéb, mint száraz adathalmaz, melyet a népköltészet még nem forrasz­tott össze«. 1) Még kevesebb hasonlósága van Toldi mondánkkal a német Heinrich Kurzbold vagy Kuzibold mondának, melvre Heinrich Gusztáv hivta " uszta v " • veiemenye. fel a közfigyelmet. 2) Ö a Toldi mondát a németből átve t mondának tartja. — Szerinte sem lehet Toldi hitregei alak, még kevésbbé lehet azonban a franczia Gamelyn, hanem Toldink valószínűleg a német Kurzbold. — Véleményét azonban, mintha maga is érezné annak valószínűtlen­ségét, igen tartózkodóan ilyenformán mondja ki : »de az olvasó nagyon csalódnék, ha azt hinné, hogy én megtaláltam a bölcsek kövét . . . Amit a következőkben megjegyzek, csak szerény adalék az érdekes kérdés megoldásához. — A teljes megoldást én sem adhatom.« — Valóban nem is adta és nein tett egyebet, mint szembetűnőbbé tette a magyar Toldi eredetiségét s így ő is hozzá­járult a Toldi-kérdés tisztázásához. — De vegyük vizsgálat alá a német mondát! A német Kurzbold, vagy Kurzibold monda ősrégi forrása a »Casus Sancti Galli IV. Eckehard« krónikája. — Eszerint Kúno, vagy Konrád, más néven Kurzibod megöli I. Ottó alatt a császár élete ellen törő Gizelbert és Eberhard herczegeket, levág egy ketreczéből kitörő és a királyt megtámadó oroszlánt. A nőket ki 1) Gyulai, »Egyetemi előadások«. 2) Philologiai Közlöny 1879. Év. III. füzetében. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom