Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891
17 keveset törődik a történettel. Gondoljunk csak a prágai kalandra, sőt ellenkezőleg éppen az ily mesés részletek mutatják a népköltészet átalakító hatását. Felesleges továbbá a mi oroszlánszőnyegünkben a franczia mese oroszlánát keresnünk, mert semmi sem késztet a szószerinti értelemtől való eltérésre. Egészen szerencsétlen az oroszlán és a bikaviadalnak összevetése, mert a mi mondánk bikaviadala köznapi dolog, míg az oroszlán jelenet határozottan népköltészeti alakítás. Ehhez járul még ama körülmeny, hogy az oroszlán-jelenet befolyik a mesére is. Gamelin az oroszlántól alvó bátyja életét menti meg s ezért kibékülnek. Miklós bikaviadala ellenben minden czél nélkül való, csupán nagy testi erejének feltüntetésére szolgál. Igen helyesen nevezi Gyulai Greguss összehasonlítását tarthatatlannak, mint alapjában elhibázott összehasonlítást. Hozzájárul még, hogy átszármazásának idejéről, körülményeiről sincs legkisebb adatunk sem. »A körülményesen motivált franczia monda semmi összehasonlítást sem tűr, a mi hézagos Toldi mondánkkal, mely nem egyéb, mint száraz adathalmaz, melyet a népköltészet még nem forrasztott össze«. 1) Még kevesebb hasonlósága van Toldi mondánkkal a német Heinrich Kurzbold vagy Kuzibold mondának, melvre Heinrich Gusztáv hivta " uszta v " • veiemenye. fel a közfigyelmet. 2) Ö a Toldi mondát a németből átve t mondának tartja. — Szerinte sem lehet Toldi hitregei alak, még kevésbbé lehet azonban a franczia Gamelyn, hanem Toldink valószínűleg a német Kurzbold. — Véleményét azonban, mintha maga is érezné annak valószínűtlenségét, igen tartózkodóan ilyenformán mondja ki : »de az olvasó nagyon csalódnék, ha azt hinné, hogy én megtaláltam a bölcsek kövét . . . Amit a következőkben megjegyzek, csak szerény adalék az érdekes kérdés megoldásához. — A teljes megoldást én sem adhatom.« — Valóban nem is adta és nein tett egyebet, mint szembetűnőbbé tette a magyar Toldi eredetiségét s így ő is hozzájárult a Toldi-kérdés tisztázásához. — De vegyük vizsgálat alá a német mondát! A német Kurzbold, vagy Kurzibold monda ősrégi forrása a »Casus Sancti Galli IV. Eckehard« krónikája. — Eszerint Kúno, vagy Konrád, más néven Kurzibod megöli I. Ottó alatt a császár élete ellen törő Gizelbert és Eberhard herczegeket, levág egy ketreczéből kitörő és a királyt megtámadó oroszlánt. A nőket ki 1) Gyulai, »Egyetemi előadások«. 2) Philologiai Közlöny 1879. Év. III. füzetében. 2