Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891

a magyarba öltöztetett Gamelyn monda, illetőleg ezen mondával azonos«. íme e határozott hypothesis! Erősítő körülménynek találja azt is, hogy Toldi a magyar történet semmiféle szemelyével vagy eseményével sem köthető össze s a királyok is, akik alatt a monda hősét szerepelteti népiesek. A monda átszármazásának az idő sem mond ellent, mivel a XIV. században a monda már angol tulajdon s így Ilosvai is ismerhette már azt a XVI. században. Arról azonban, hogy mi módon s mikor származott át a monda, nem ad Greguss semmi felvilágosítást, Heinrich Gusztáv már a mondának a németből történt átszármazására elég plausibilis magyarázatot ad. Nézzük most már, mint veti össze ő a franczia és a magyar mondát s miben találja a hasonlóságot! Először is abban, hogy a franczia mondának is meg van a maga Györgye, ez itt Jean, ki testvére nevelését elhanyagolja, azt cselédül tartja és durván bánik vele. Megvan a maga Miklósa, ez itt Gamelyn. Nyers erejű, de nemes érzésű ifjú, szétveri bátyja összes cselédségét, mint Miklós György embereit. Megvan a mondának a maga cseh vitéze, csakhogy itt normán, kivel Gamelyn birokra száll. A franczia mesében e viadal előtt a bátya a normannak pénzt igér testvére leveretéséért, másrészt meg testvérét biztatja a viadalra. A viadal után a hőst a király kitünteti, éppen úgy, mint Lajos Miklóst. Ami az összehasonlításnál első pillanatra szembetűnik, az ama körülmény, melyre már utaltunk is, hogy (ireguss az összehasonlításnál téves alapra helyezkedett, amennyiben nem a mondára, hanem Arany Toldijára támaszkodott. A mondában ugyanis állnak, irigy bátyáról szó sincs, ez Arany compositiója. A következő összehasonlításnál már maga is érzi ezen tévesztett alapot, midőn a franczia monda Adam nevű cselédjének mását keresi Henczében, már észreveszi, hogy ezt Arany compnsitiójának kell tartanunk s valóban az Ilosvai Toldijából egy cselédnek létezését csak gyaníthatjuk, de sem nevét, sem jellemét nem ismerjük, egy jelzője van csak a hitös. Megjegyzi továbbá, hogy a franczia mondában nincsen ugyan anya, de ott van a közbenjáró ara. Gamelyn megví a normannal, mert egy öreg parasztnak három fiát ölte meg, sőt a monda angol átdolgozásában csak kettőt. Nálunk is az özvegynek két fiát ölte meg a cseh vitéz. Feltűnően hasonlít a két mondában a vendégség, az ősi háznál. A franczia mondában a gonosz bátya vigan dorbézol vendégeivel, mialatt testvére bilincsben vesztegel, sőt mi több, még gúnyolják is, mire széttöri lánczait s néhányat lever s ezután bújdosik a hatóság elől, éppen mint Toldi. Az erdőben találkozik Gerismonddal, a tör-