Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891

14 Ez érdekes regét közli Ipolyi, 1) melyből azonban egyszerre kitetszik, hogy egyszerű helynév-magyarázat a nógrádi Told helység nevének magyarázata. Egészen népmesei benne a hü ló, pejkó, ki is van fejezve, hogy »táltos fajta«, óriási nagyságú, mindennel megelégszik, urához feltétlenül hű, ezt soha el nem hagyja. Arany bizonyára ebből alakította Pejkó-ját, jólehet llosvainál is van róla említés téve, itt pirkó, Dugonicsnál pirók, Szigligetinél is pejkó. Ezeket jegyzi meg Ipolyi Toldira vonatkozólag, keveset törődve azzal, hogy Toldi történeti személy-e vagy sem, mint maga is be­vallja. Ő neki főczélja a Toldi mondára lerakódott hitregei vonáso­sokat kutatni, s e tekintetben sok figyelemre méltó megjegyzése van, melyekre még hivatkozni fogunk, előbb azonban azok véleményét kell vizsgálnunk, kik azt állítják, hogy a mondát német vagy francziából vettük át. Már Toldi és Ipolyi nézeteiben is láttunk egyes utalásokat idegen hősökre, csakhogy ö szerintük az összes népek Heraklesei közös ősi forrásból származnak s az egyes népeknél külön fejlődtek, de Gre­guss s később Heinrich Gusztáv, már nem a közös forrásból szár­maztatják a mondát, hanem azt állítják, hogy a Toldi monda a francziáktól, vagy a németektől vándorlott át hozzánk. Greguss A franczia származást vitatja Greguss Ágoston. 2) Ágoston Ennek alapja a Gamelyn monda, mely franczia eredetű. Hosz­véleménye. szabban időzöm, — úgymond Greguss — a mese mellett, mert »ez a franczia monda meglepő rokonságot mulat a mi Toldi mondánk­kal«. Szól Toldy Ferencz nézetének tarthatatlanságáról s részben igazat ad Keménynek, mert »hiszen a legábrándosabb mondahősök­ben is a valóság világából vett alkatrészek lappanganak« s kétség­telennek látszik előtte, »hogy az ő személye körül is, mesés elemek, még pedig, hogy úgy mondjam, nemzetközi mesés elemek rakódtak le«. Mint látjuk, itt még nem ád határozott nézetet, eszerint Toldi maga még nemzeti hős lehetne, de a neki tulajdonított tetteknek nagyrészét tényleg nem követte el, hanem más idegen hősök tetteit is neki tulajdonították idővel. Ő is népmesére emlékeztetőnek találja a Miklós nevet, mint népmeséink hőseinek nevét. »De teljesen meg­győzhetnek mesés voltáról — folytatja — a számos hasonlatosságok, melyek az ő története, meg a franczia Gamelyn viszontagságai kö­zött feltűnnek és melyek, — hogy én is koczkáztassak egy hypo­thesist — valószínűvé teszik, hogy a mi Toldi mondánk egyrészben 1) Myth. 147. 1. 2) Először »Pesti Napló« 187-i. jul. 17—19. később »Shakespere pályája» cz. tanulmányában, midőn »Shakespere meséi« cz. fejezetében (l(i8—731). »Ahogy tetszik« cz. vígjáték meséjéről szól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom