Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

Ä hömérsék hasznos és káros hatása a növényekre.

1" az égbolt csillagtábora a teremtő Isten dicsőségét és nagysáI ^jö^sä; gát hirdeti, akkor a föld növényzete az 0 végtelen szereteté^llxi/^f jóságáról tanúskodik ; mert csakis a legtisztább szeretet j^BBfrKsSql és jóság alkothatott olyan létezőket, mint a növények, melyekben a szép a hasznossal a legszebben párosul. A növényvilág mind egyes alakjaiban, mind összeségében szép, szépségét még növeli alakjainak változatossága. Az erdők lombsátora, a mezők zöld szőnyege behintve a virágok ezreivel, adják meg a természetnek azon titkos erőt, mely vonzgyönyörködtet és elragad. De szépsége mellett jó is a növényvilág, mert nemcsak gyönyörködtet, hanem használ is, amennyiben önkényt nyújtja mindazt, a mire embernek és állatnak egyaránt szüksége van, hogy élhessen. Az éhezőnek ételt, a szomjasnak italt, a mezítelennek ruhát, a betegnek gyógyító szert, az életküzdelemben kifáradt állatvilágnak nyugvó helyet ád. Szóval a növényvilágban találjuk azon leghívebb tanúságát a szeretetteljes atyai gondoskodásnak, inelylyel a Mindenható teremtett lényei, az emberek és állatok iránt viseltetik. Hogy a növények ezen rendeltetésüknek mindvégig híven megfelelhessenek, eszközökkel látta el őket, hogy azoknak segítségével önmagukhoz hasonló létezőkkel népesítsék be a földet, vagy is hogy szaporodjanak. * Az értekezés megírásánál forrásokul használtattak : Dr. Kerner V. Marilaun : „Pflanzenleben." Dr. Julius Sachs : „Experimental-Physiologie der Pflanzen." Bu/.a János : „Kultivált növényeink betegségei." I

)r. Sorauer : „Handbuch der Pflanzenkrankheiten." Dr. B. Frank : „Die Krankheiten der Pflanzen." Dr. Johannes Leunis (Dr A. B. Frank)

: „Synopsis der Pflanzenkunde." Természettudományi Közlöny. 1*