Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

34 körre szorítani. -—- All ez még akkor is, ka nagyon is tucljuk, liogy az életpályák választásánál a complicált társadalmi viszonyoknál fogva nagy szerepet játszik a véletlen. Korunk szelleme nem épen ápolja az emberLen a bármely lielyen való megállás kötelességének ethicai értékét s így az ethico-politikai paedagogia kötelessége gondoskodni arról, hogy a növendék lehetőleg hajlamainak s így jövendő munkakörének megfelelő kiképeztetést nyerjen. — Se szempontból az említett törvény azon intézkedését, mely az egyéni rátermettségnek és hajlamoknak érvényesítésére utat nyit, s a gymnasiumok és reáliskolák merev elkülönítettségéből előállott visszásságokon részben segít, csak örömmel üdvözölhetjük. Evvel ugyan távolról sincs a középiskola kérdése megoldva. Ez intézet értesítőjének hasábjain volt szerencsém részletesebben kifejteni

1) hogy két különböző irányú középiskola ellenkezik a középiskola ethicopoliticai és anthropologico psycliologiai alapon fölépített eszméjével. De, végre is az ideális középiskola képe még csak a messze távolban dereng, s mi csak a tényekkel, a való élettel számolhatunk, s működésűnk józan kiindulás-pontja csak ez lehet. S így véve a dolgot, csak üdvözölhetjük az 1890. évi XXX. tör vény czikket, mely ha elméleti szempontból talán támadható is, de practicus szempontból sok elönynyel bir. E törvény rendelkezéseit szándékom röviden előadni. Mit kell azoknak tanulniok, kik nem a görög nyelv és irodalom tanulmányozását választják, s kik válaszszák az egyik vagy másik irányt, e kérdésekre iparkodom az érdekelt szülőknek felvilágosítással szolgálni. De azt hiszem, nem lesz a közönség előtt érdek nélkül való, ha előbb azokat az érveket, melyekkel a görög nyelv tanulásáért folyó harezban a védők és támadók a küzdő porondra léptek, röviden és csoportosítva előadom sine ira et studio, quorum causas procul liabeo. I. Azon támadások, melyeket hazánkban a görög nyelv ellenei a görög nyelv tanítása ellen a közelmúltban intéztek, lényegesen különböznek azon támadásoktól, melyekkel a liberális paedagogia hívei a XVII. század óta a pliilologiai és paedagogiai orthodoxiát megdönteni iparkodtak. Ezek küzdelme határozottan radicalis alapokon a classicus és irodalmi tanítás egész széles homlokzata ellen irányult. Radicalis alapokon annyiban, amennyiben tisztán az utilitarismus elvének szempontjából törtek lándzsát. Csak azt tanítani, minek a tanuló gyakorlati hasznát veszi, s csak annyit, amennyinek hasznát veszi. Nálunk azonban a görög nyelv elleni támadás férfiai az ellenpárttal egy alapon állanak. A gymnasium az ö szemökben sem kenyér- vagy specialis szakiskola, hanem az értelmi és erkölcsi erők i) A középiskola kérdése. A szegedi fogymnasium értesítője 1888 — 89. 1—40. 1.