Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1884

— 5 — azonban a kontinenseket jobban ismerik, s a különböző rasszokat tüzetesebben vizsgálják, ez anthropológiai iskola nagy engedményeket kénytelen tenni, s az u. n. természetnépektől megtagadott psychicai tulajdonságok közül többeket reclamálni. Czivilizálatlan törzsekre legújabban is akadnak. így Garnier a Mekong erdeiben több vadon élő törzsre talált, (Kmus, Lemeth, Lasong, Stieng, stb.) MikluchoMaklay a maiakkai félsziget csúcsán egy Orang-Sakai nevü vad törzsre akadt, 2) Stanley Afrika belsejében a Watva nevüekre, kik talán azonosak a Kongó déli medenczéjében élő törpe Batutákkal, a kiket Wissmann 1880-ban fedezett föl; Serpa Pinto a Kuando mellékén (Zambesi j. mellékf.) úgynevezett Mukaszekeresz-ekre bukkant, kik nézete szerint „Déli Afrika valóságos vadjai", — mindezen törzseket azonban sokkal kevésbé ismerjük, semhogy a fogyatékos tudósításokból teljes megnyugvással vadságukra lehetne következtetni, sőt az a kevés is inkább az ellenkező mellett tanúskodik. Ezek többnyire elriasztott, a létért való küzdelemben kiszoritott vagy a rabszolgakereskedők és ellenségeik elől elmenekült törzsek. Kis táplálkozási térre szoritkozva nyomorognak, a nyomor pedig a haladásnak legnagyobb ellensége. Ethnographiai szegénységük nyomorú helyzetüknek tudandó be, — mondja helyesen az „Ausland" egyik szellemes irója — és nem psychikai fogyatékosságuknak. Kedvezőbb körülmények között ők is oda fejlődnek vala, hol fajtársaik állanak. Szegénység, geologiai elkülönités és a climaticus viszonyok szertelensége okai az austral-ember elmaradásának. Az ethnographusok e mostohája sok megaláztatást szenvedett, zenei érzékét is megtagadták tőle. Frid. Müller szerint az austral-ember figyelme a vegetativ életen kivül egyébre nem terjed. Nagy receptiv és utánzó tehetsége van, de a szellem öncselekvőségéből származó működések nála vajmi jelentéktelenek. 3) Mégis mind e nyomorúsága mellett dalokat költ az australiai struczmadárra (emu), a känguruhra, kakadúra, kutyáira, sőt még az európai telepitvényesekre is. Az australnő dallal altatja el és siratja meg kisdedét, s maga Müller emliti, hogy pillanatnyi gerjedelmük azonnal dalban nyilatkozik. Mikép egyeztethető ez össze a spontaneitás hiányával ? Igaz, dalaik egyszerűek. Mihelyt képzeletüket egy szó vagy kép megragadta, azt ismétlik folyvást 2—-3 hangú variatioval. Gyakran rögtönöznek, s a napi eseményeket énekelve beszélik el. Waitz-Gerland ') Le Tour du Monde. 1880. 286—290. Les Laoset les populations sauvages de l'Indo-Chine cz. czikke. 2) Ueber die Stellung der Naturföllcer : Ausland 1882. 62. 1. s) Fridr. Müller: Allgemeine Ethnographie. 174., 388.