Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

SZEGED SZAB. KIR. VÁROS ^ÖLDRAJZI ÉS jVlETEOROLOGIAI ^ISZONYAI. X. FÖLDRAJZI ISMERTETÉS. Ä) Szeged szab. kir. város földrajzi fekvése. Szeged szab. kir. város Magyarország tiszáninneni kerületében, Csongrád megyének Torontál raegyévél határos délkeleti csúcsában, két hajózható folyó, a Tisza és Maros egyesülésétől alig félórányira, a Tisza folyó két partján, annak nyugatra fordult térdalakú kanyarulatánál fekszik. A tulajdonképcni város felső része (Felsöváros) északkeleti, alsó része (Alsóváros) dél-délkeleti, s a közép része (Palánk, Rókus) északnyugati irányban húzódik. Tiszántúli része Uj-Szeged, melyet az újjáalakítás óta Erzsébetvárosnak is neveznek, a Tisza balparti könyökében keleti és déli irányban terjed. A jobb parti részt EK., É., ENy., Ny. és Dnyugatról a körtöltés, a többi oldalról pedig a Tisza töltés zárja körül ; mig az Uj-Szegedi (Erzsébetvárosi) részt a Tisza balpartján, a Tisza és Maros hullámai ellen szintén hatalmas töltések védik. Közigazgatási czélból a város 5 városrészre oszlik: u. m. Belváros (Palánk), Felső-, Alsó-, Rókus-város és Uj-Szeged (Erzsébetváros). Az újjáalakítás folytán azonban e felosztás némi módosítást szenvedett azáltal, hogy a város összes területe 6 kerületre osztatott. A kerületek felosztásánál határvonalukul főleg a kör- és sugárútak vétettek, minek folytán az egyes kerületek következőleg alakultak : I. kerület, — a Tisza Lajos körút- és Erzsébet rakodó-parton belül eső terület; II. kerület, — a Tisza Lajos körúton kivtil és a nagy- illetőleg a Római, Brüsszeli, Párizsi, Londoni, Berlini és Bécsi körút részlete1*