Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

_ 4 — ken belül esü városrész ; továbbá a Tiszán túl fekvő Uj-Szegedböl (Erzsé­betvárosból) a Felső-, Közép- és Alsó Kikötő — meg Vasút sor, a Temes­vári körút, Fürj-útcza és Marostöi sor közt fekvő terület; III. kerület, — a Bécsi körút, Szabadkai sugárút, Bánom-kert sor, Indóház-tér, a Topolya-, Hattyas-, Ballagi-tó- s Sz.-Mihálytelek-sor, Vad­kerti-tér, Alsó-nyomási sor és Vám-tér között elterülő rész; IV. kerület, — a Berlini és Londoni körút, a Budapesti és Sza­badkai sugárút, a Cserepes-, Korda- és Dorozsmai sor közt fekvő terület ; V. kerület, — a Párizsi és Brüsszeli körutak, a Vásárhelyi és Budapesti sugárútak, a Temető-utcza és Gryevi sor, a Makkoserdő-, Rókusi temető- és Körtöltés sor meg az Alföldi vasút közt elterülő rész; VI. kerület, — a Római körút, Vásárhelyi sugárút, a Felsővárosi te­mető, a Tápéi- és Szilléri sor, a körtöltés és a Felső-Tiszapart közé eső terület. A város belterülete a beépített s üresen álló háztelkek, utczák, köz- és nyilvános sétatereket véve, vagyis az u. n. belsőség 1G58 kat. holdat és 596 D-ölet tesz ; lakosainak száma az utolsó népszámlálás sze­rint 74,094'; ez összegből a város belterületére esik 46,417, a külterületre vagyis tanyákra 27,677. A város határa a katonai földrajzi intézet térképe szerint a Ferro délkörtől számított keleti hosszúságnak 37° 17' 20"-e és 37° 53' 5" közé, — és az északi szélességnek 46° 7' 40"-e és 46° 34' 5ö"-e közé esik ; vagyis kiterjedése hosszúságban (nyugatról keletre) 35' 45", széles­ségben (délről északnak) 27' 16". A határ legészakibb pontja az u. n. Fekete halom, mely a kis­kún-félegyházi és péterii határok találkozásánál fekszik ; legdélibb pontja a szabadkai és kis-horgosi határok összeszögellése közelében fekvő határ­dombnál van ; legkeletibb pontja a tápéi és deszki határok találkozásánál, mig a legnyugotibb pont Halas, kis-szállási puszta és Szabadka város határának összeszögellésével esik egybe. Szeged város határának észak-déli irányban terjedő legnagyobb hosszúsága, valamint keletről nyugatra húzódó legnagyobb szélessége a határ alakjának rendkívüli szabálytalansága miatt ugyanazon egy délkör, illetőleg párhuzamos körvonalán pontosan meghatározható nem lóvén, — az észak-déli irány hosszúságát vagyis a legnagyobb hosszúságot átlagosan tüntetjük ki. A Fekete halom, vagyis a legészakibb pont távolsága a bu­dai délkörtől keletre 34,139*2 öl, Budától délfelé 53,083-9 öl; a legdélibb pont távolsága keletre 31,407.7, délre 79,514-8 öl; e két pont távolsága az érintő irányában (elhanyagolva a görbületet) 26,431-07 öl, vagyis körülb,e­lől 6-6 mértföld. A város határának közép délköre 37° 35' 12", közép szélességi köre pedig 46« 21' 18". A város határának közép délköre magán a városon nem megy

Next

/
Oldalképek
Tartalom