Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

— 38 — ömlő ezen belvizek vízkörnyékének területe 90,410 kat. holdat tesz. Ez óriási vízkörnyék eléggé igazolja, hogy a Matyér mint levezető csatorna akkor, midőn a Fehértó vizeit fel kellene vennie — már színig telt, s mint az 1881-iki eset is megmutatta, c*ak ezrekbe kerülő szorító gátakkal és védtöltésekkel lehetett ellenében a Szeged városi határnak a Delclöhíd és a dorozsmai csatorna közti részét megvédelmezni, mely körülmény a Fehértó már föntebb említett kiöntése nélkül hogy sikerült volna, nem tételezhető fel. Azon belvíz-mennyiség ugyanis, mely az 1881-iki magas vízálláskor, márczius és április hóban, a szatymazi vasúti liid alatt az osztrákmagyar állam vaspálya felügyelőségének vízszinjegyzései folytán megejtett felvétel és számítás szerint a 106826 kat. hold csapadékterületről a szegedi Fehértóba közvetlen s innen a csatornán át közvetve a Maty érbe másod perczenkint befolyt 9-60 kbmt tett. Ehhez hozzá véve, hogy a Matyér vízkörnyéke is 90,410 kat. holdat tesz, aránylagos lefolyás feltételezésével a Matyérbe másodperczenkint 8T kbméter víz folyhatott, összesen tehát a két medenczébe másodperczenkint 17-70 kbm. Már pedig a Matyér — T i t z Gyula mérnöknek felmérései szerint—15,110,000 köbméter vizet képes befogadni töltések nélkül. A fentebbi számításból kiindulva, a Matyérbe 24 óránkint befolyó vízmennyiség 699,840 köbmétert tesz — mely víztömeg elégséges arra, hogy a Matyér még azon esetben is, hogy ha zsilipje lezártakor teljesen száraz, 22 nap alatt a csupán Dorozsma felöl jövő vizekkel is színig töltessék. Hasonló eset van a Fehértónál is, azon különbséggel, hogy ez 19,785,500 közép köbtartalmat véve alapul, — teljes száraz állapotában — 9'60 köbméter befolyó vízmennyiséget véve másodperczenkint (24 óránkint 929,400 kbm.) 23

8/io nap alatt teljesen megtelik. E számításokból látható, hogy soha, vagy csak igen ritka esetben lehetne arra kilátás, hogy határunk ez igen nevezetes két vízgyűjtője : a Fehértó és Matyér, magas Tisza-és magas belvíz-állás mellett 25—30 napig is képes legyen az összegyűlemlett belvízeket határai között meg tartani. E nevezetes ténykörülmény — s az, hogy a Tiszafolyó magas vízállás mellett gyakran hónapokon át nem engedi az alacsonyabb (természetes) lefolyásokon keresztül e vizeket magába ömleni: vezette bold. Yálkai Imre kir. főmérnököt arra, hogy az ősrégi természetes folyás irányát mellőzve — a „Kelővíz-Paphalmi-csatorna" tervét kidolgozza. E csatorna volna hivatva arra, hogy az összes — fentebb már elősorolt s E.-Ny.-ról Dél-Kelet felé haladó s határunkat veszélyeztető völgyeletek vizeit — még mielőtt a Tisza árterében fekvő Fehértó és Matyér vízgyűjtőkbe ömlenénelc — felfogva, a szegedi határ szélére eső s a Tisza partján fekvő Paphalomnál a Tiszába vezesse. E tervezett csatorna az adriai tenger sziue fölött mintegy 96-0 mé-