Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1882

jutottak azon nagy szellemek alkotásai következtében, melyek akkor Francziaország egét örökfényü csillagok gyanánt világították be. Egy Pascal, a kitűnő nagy szellemű mathematikus és bölcsész, de e mellett a tudomány minden ágában valóságos tekintély, kinek irataiban mindenhol meglátszik a müveit szellem, a szerető kebel, mély gondolat és a nagy tudomány, ezen kornak volt szülöttje. A legtekintélyesebb Íróknak és a leghivatottabb költőknek szellemi munkássága Lajos bőkezűségében nyert táplálékot: Racine, a legjelesebb szomorújátékíró, királyi kegyben részesült, s a francziák „Horáczával", Boáióval együtt királyi történetírónak neveztetett ki; a francziák drámai költészetének, különösen a szomorújátéknak megteremtője, Corneille Péter, valamint a legkitűnőbb franczia vigjátékköltő, Moliére, ezen korban írták meg az egész franczia nemzetre fényt árasztó müveiket. Bayle Péter, a legélesebb elméjű kritikus és Bosuet Jakab, a híres franczia egyházi szónok és író, és még számos, európai hírre vergődött tudósok, költők és államférfiak alatta szedték a tudományok mezején a hírvirágokat, alatta fűzte homlokuk köré a kegyosztó Múzsa a dicsőségnek el nem hervadó amaranth-koszorúját, s alapította meg századokra a fejedelem és nemzetének hírét és dicsőségét. Mit szóljak a művészetekről ? A fejedelemnek uralomvágya mozgalomba hozta egész Európát; büszkesége, önszeretete, szeszélye a versaillesi udvarnak, hova székhelyét áttette, követelte az első rangot; fényűzése, pompaszeretete Francziaországot az ízlés mintaképévé tette az irodalomban úgy, mint a művészetben, divatban és az élet intézvényeiben. Párizs az európai műveltség középpontjának tartatott. Büszke építmények, mint a rokkantak háza, költséges könyvtárak, a tudományos akadémiák, a festészet és szobrászat legkiválóbb remekeit magokban egyesítő dúsan felszerelt képtárak, a zene- és a reáltudományok számárafelállított fényes termek, csarnokok, magán és közczélra épített óriási paloták egyaránt emelték a nemzet fényét és dicsőségét. Annak, hogy mire képes az emberi erő és művészet, legszebb és legnagyobbszerü bizonyítványa a languedoc-i csatorna, mely a kereskedés élénkítésére ásatott. Csodálatos építmény ez, mely által a Középtenger az Atlanti Óceánnal hozatott kapcsolatba. Megemlítsem-e még a Collegium Mazarinumot, a Touilleriák kertjét, a st. Dénisi és st. Martini diadal-kapukat, a Vendome-tért és a Victoria-tért, meg a Tournelle-hidat ?!.... Ezek alapján is kimondhatom kétségbe nem vonható eredménynek azt, hogy a szépet ily szembeszökőleg kifejező művészi alkotásokban csakugyan az állam hatalma nyilatkozik, mely hatalom a szépnek köszöni létezését. Hogy a legutóbbi állításomnak, vagyis annak bebizonyítására*-