Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881

- 13 — a légenyessavon át vezetett fénynél. — 1833. Miller és Danié 11. Fény-elnyeletés és kibocsátás, 1860. Kirchhoff állítja föl törvényét. „ -Írás, 1. photographia. „ -kőnyomat, Albertotypia, 1869. Albert I. találja föl. „ -mérés, — mérő, 1726. Bouguer, — 1760. Lambert, — 1794. Rumford, készítik a nevökrűl nevezett fénymérőket. — 1825. Ritchie javítja a Bouguer-félét. — 1843. Bunsen készít uj elven alapulót. „ -sarkítás, polarisatio, 1804. Malus észleli először. — 1817. Fresnel fölfödözi a körös-sarkítást. — 1828. Nicol V. ismerteti sarkítóhasábját. — 1830. Nörre?iberg szerkeszti sarkító-készülékét. „ -találkozás, interferentia, 1665. P. Grimaldi F. M. értelmezi. — 1802. Young T. kísérletileg tanulmányozza ; —tüzetesebben: 1820 Fresnel és 1840. Ohm. „ -tévedés, aberratio, 1725. Bradley angol csillagász födözi föl az álló csillagoknál. „ -törés, törvényeinek, a dioptrikának megalapítója 1615. Snellius IV., — közzétevője 1637. Cartesius. — 1666. Newton I. megfejti a színszóródást. — Kettős törés, 1669. Bartholinus, — 1691. Huyghens és 1814. Breivster. „ -visszaverődés főtörvényét ismerte már 300. K. e. Euklides. — A teljes visszaverődést 1604. Keppler ismeri föl. „ -visszaverődési szögmérő, 1809. Wollastoti szerkeszti először. Flint- v. ólom-üveg, 1700. Ravenscroft találja föl. Fluor, folyany, 1771. Scheele födözi föl. — 1810. Ampere ismerteti tulajdonságait. Fluorescentia, fényődzés, 1833. Brewster és 1845. Herschel észlelik. — 1852. Stookes G. és 1871. Lömmel tesznek fontos vizsgálatokat s az előbbi elnevezi e tüneményt. Folyadékok nyugtani nyomása, 1650. Pascal állapítja meg. „ fölhajtó ereje, 250. K. e. Archimedes ismeri föl. „ ZÖngéje, 1832. Cagniardde la Tour, — 1849

.Wertheim. Folyamszakitó, 1. rheotom. FolyássebességmérÖ, hydrotachometer, 1790. Woltmann készít lapátos kerekkel, — Pitot közlekedő tölcséres csövei. Folysav, fluorsav, 1771. Scheele K. V. födözi föl. — 1831. Ampere kimutatja köneny-vegyület voltát. Fonalkereszt, 1662. Malvasia Cornelius alkalmazza a távcsőben ; mások szerint Montanari találta föl, de Ilerschel szerint legnagyobb való-