Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1881

— 14 — színűséggel Gascoigne V. (1621—1644.) a tulajdonképi föltaláló 1640. körül. Foncsor, amalgam, 1788. Kienmayer készíti a ma is használt foncsort a dörzsvillanygéphez. Forgony, 1. turbina. Forgó-delej fölfödözője 1821. Ampere. — 1823. Barlow, — 1824. Arago, — 1833. Ritchie tesznek kísérleteket. „ -tükörben, észlelést először alkalmazza 1834. Wkeatstone, utánna az érzékeny lángok észlelésére használja Tyndall. Forraszcsö-rül határozott említést a flórenci akadémia kísérleteiről adott 1660-iki értesítőben találunk először. — 1739. Cramer J. A. ajánlja használatát. — 1770. Gahn J. G. állapítja meg rendszeres használatát. „ -lámpa, 1812. Berzelius készíti az elsőt. Föld-alakjá-ról helyes képzettel birtak már: 540. Kr. e. Pythagoras. — 380. Kr. e. Eudoxus és Aristoteles (384—322. K. e.) „ -delejesség, 1550-töl jegyzik Parisban az elhajlást] ezt állítólag 1269. Adfiger födözte föl. — 1543. Hartmann Gy. fölfödözi a lehajlást, — 1546. Normann megméri. — 1590. Caesar Julius, riminii chirurgus, észleli az irányulás általi delejességet. — 1723. Wolf K. ismerteti a lehajlásmérőt. — 1827. Haiisteen készíti az első lehajlásvonalas térképet. — 1799—1803. Humboldt S. Peruban és Parisban megfigyeli, méri a delejes hatályosságot. — 1832. Gauss föltalálja a delejes-hatályosságmérőt és berendezi Gröttingában a delejességi observatoriumot. — 1833. Ross J. tengerészeti kapitány, fölfödözi a földnek északi delejessarkát a 280° 54' 42" K. h. és 70° 5' 17" É. sz. alatt. „ -forgása tengelye körül, sejtették már az ó-korban, 279. K. e., samosi Aristarch; a középkorbari de Citsa Miklós.— 1543. Copernik M. megállapítja. — Bizonyítékát adták : 1). nagy magasságból leejtett testnek kitéréséből elméletileg: 1679. Newton I., kísérletileg : 1802. és 1804. Benzenberg. 2). 1851. Foucault inga-kisérletével. „ -keringése a nap körül, 279. Kr. e. Aristarch már sejtette. — 1543. Copernik M. rendszerbe foglalja. „ -lapultságát, 1664. Huyghe?is a másodpere-ingának különböző hosszúságából, Newton a korábbi valószinűleges higállapotból következteti. — 1672. Richer Cayenne-ben tett észleletével e következtetést megerősíti. — 1735—36-iki franeia fokmérések biztosabb alapokat szolgáltattak s ezekből Bessel a lapultságot 7299-nek számította.