Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1877

IB Iszaptalaj alatt végre azon agyagos homokföldet értjük, melyet Tiszánk hordaléka képez. Az iszapnak termőképessége attól függ, honnan hozta részeit a viz. Ha erdei földet vagy egyéb kész televényt mosott el és homokkal keverve rakott le útjában, az iszapföld jónak mondható, ha pedig tisztán agyagot vagy homokot kapott fel a viz s gyűjtött halomba, benne a növény buján soha sem tenyészhet, mivel hiányzanak belőle a növény tenyészhetéséhez megkívántató szerves részek maradványai. Előfordul e talaj a Tisza mindakét oldalán, hol a folyó árja által a földek sokszor kelleténél jobban is beiszapoltatnak (Kétvasutköz, Királyicza, Baktó). A Marostő és a Boszorkánysziget felső rétege egészen a Maros és a Tisza kiöntésének eredménye, amennyiben gyakori elárasztásaik által uj meg uj iszapkéreggel borítják a földet. Egy gödörásás alkalmával a Boszorkányszigeten jól lehetett látni, hogy a zsíros tapintású televényföld felett a reája rakodott iszapréteg majdnem másfél méternyi vastagságú. Ez az iszapréteg leveles szerkezetű, néhol kékes, máshol rozsdaszinű, szürkés vagy világos lapként látszik elterülni; a földlapok különböző átmérőjűek s egy-egy öntés szabálytalan lerakodását mutatják. Összeállásuk, kivált a felület felé oly csekély, hogy a kora tavaszszal tett kísérlet alkalmával a sétabotot félméternyire le lehetett szúrni, s a kiemelt ásóföld rétegei szerint hullott szét. Ezen iszapföld rendkívül kedvező a vegetatióra. A Marostőben is ehez hasonló észlelhető, valamint a Holt-Maros beiszapolt medrében, hol a korhadásnak indult sás, nád stb. néhol feketére kezdi festeni a környező iszapot. A in a r o s t ő i irtvány következő részekből áll : 16 33 ) Fövény égetve 14-7 ) Hozzá szerves anyagok . . . 1.63 05.43 j Porhomok égetve 23 62 ) Benne szerves anyagok . . 1*81 58-24 ^ Iszapolható finom részek . . 52'11 ) Szerves és egyéb illó részek . 6' 13 100 00 90-43 9-57 Ami Szeged város birtokterületének többi talajnemeit illeti, mint már fönnebb is mondva volt, homokos és korhanydús agyag, mely a művelésre alkalmas is és termékeny is. Ezalatt szabályszerűit sárgafold van, habár néha meglehetős mélységben (kálváriái-, nyomási-, szilléri- és a makkosházi földek). Említésre méltó még a homoktalaj, mely mind az alsó-, mind a felsővárosi részeken jelentékenyen elterül és olykor síványhomok 0 t képez. (Járás, Átokháza stb.) Kellő gondozás mellett elég termékeny és főleg szőlőültetésre használtatik. Mint mondják, a partos homokföld iható, de nem mindig vágós bort terem. Tudva van, hogy a viz geologikus hatása épen oly nagy, mint aminő befolyással van a talaj átalakítására ; ez okból nem látszik helyenkivüli nek a viz oldó és átalakító természetéről itt röviden megemlékeznünk. A viz munkája a talajban figyelemre méltó. Ez okozza a sótartalmú anyagok átalakulását s az egyes sónemek feloldása következtében a viz használhatóságát vagy ihatatlanságát. Szeged város területe, értve a tulajdonképeni városét, hordalék, vagyis oldott állapotú szerves anyagokkal áthatott korhanyanyag, melyből tehát a viz nitrogen-, natron- és carbonsavas sókat bőven vehet magába; innen van, hogy kutjaink vize salétrom, nátronsó és mész vagy csekélyebb mennyiségű gipsz és magnesia átalakulása következtében ihatatlan ; miért is az egész város területén ivásra a Tisza vizét szűrt vagy szüretien állapotban használják. Az agyagföldbe