Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1873

Lessing mint drámaköltő.* inden népnek önálló nemzeti szelleme fejlődése s haladása sajátságos irányában tűnik ki, mely néha egy lángész által hatalmas és villámgyors lendületet nyer, amelyben a közös érzések és vágyak öszpontosnlnak, és a viszonyokhoz képest legmagasb fokukat érik el; oly fokot, melyet a dolog közönséges menete mellett el nem értek

4 volna. így pl. Luther azon mozgalmak előidézője, melyeken a felnémet nyelv alapszik; így az ujabb német költészet rendkívüli haladása egyenesen Lessingnek köszönhető. Schiller és Gröthe nem is gondolhatók nélküle, mig Klopstock nélkül igen, noha ennek befolyása Schillerre elvitázhatlan. Lessing vetette a német irodalom földébe azon magvakat, melyekből később nagy és termékeny gondolatok keltek ki. Szellemnagysága három klassikus drámájában, úgymint: Barnhelmi Minna, Gralotti Emilia és Bölcs Náthánban. továbbá dramaturgiája és Laokoonjában tűnik ki leginkább. — Mi drámai munkásságával fogunk foglalkozni, mi ép olv vonzó mint tanulságos foglalkozás. Valóban érdekes megfigyelni Lessing küzdelmeit, melyekkel lassankint fölülemelkedett azon mindennapi korlátolt nézeteken, melyek az ő korában a drámát illetőleg általános érvényben valának, követni őt azon megtisztult nézetekhez, melvek mint Németország szabadító hősét mutatják be a drámai téren. Lessinget egy nagy eszme lelkesítette: önálló német drámát teremteni, s amit ő akart, azt fáradhatatlan szorgalma, szívós akarata és határozott fellépésével ki is vitte; kitűzött céljától sohasem tért el, és csakugyan sikerült is neki megadni a drámának tiszta nemzeti jellegét. Lerázta azon szégyenteljes láncokat, melyek a német drámát idegen nemzetek drámáinak utánzójává aljasították; levette a németek szeméről a hályogot, hogy tisztán lássanak és győződjenek meg arról, miszerint más útra kell térniök, ha haladni akarnak drámai téren. Főtanulmánya, melylyel kiváló előszeretettel foglalkozott, a drámai költészet vala. „Drámái között: Barnhelmi Minna, Galotti Emilia s Náthán oly művek, melyek őt a német nemzet elsőrendű drámaköltői közé helyezik, és még mindig klassicus becsben állanak. Olv szerencsés számolással készült művek ezek, alkotásuk oly szabályszerű, hogy azon kritika, mely józan szempontból itél, alig fog figyelemreméltó hibát kimutathatni. Hibát mondom, mert apróbb botlásoktól Sophokles és Shakspeare legjobb művei sem mentek." Lessing túlzott szerénységgel itél önmagáról, midőn dramaturgiájának zárszavában ezeket mondja: * Kútforrások: Lessing's gesammelte Werke, Leipzig 1857. Kurz, Geschichte der deutschen Literatur, Leipzig I8f>7. Vi 1 mar, deutsche Literatur, Marburg 1868. Stahr G. E. Lessing, sein Lehen und seine Werke, Berlin 18(i9. Danzel und G uhrauer, Lessings Leben und Werke, Leipzig 1856. H. D ü n t z e r, Erläuterungen zu Lessings Werken, Jena 1862. Bayer, Vorträge über die klassische Zeit des deutschen Dramas, Prag 1869. Lüben und Nacke, Einführung in die deutsche Literatur, Leipzig 1872. Bajza összegyűjtött munkái, Pest 1863. 1*