Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1854
segetni, egyengetni és ápolgatni főtörekvése. Kell tehát, hogy tanitványaitól — mennyire csak lehet szemeit el ne fordítsa. Ez a testnek világa s a léleknek tükre, mint mondani szoktuk. A léleknek kell, hogy uralkodjék a testvilágon , ez legyen szolgája a léleknek. De a szem azon középvalami, rni által ez uraság kiválólag gyakorlatba tétetik. Mint a villám, a hova hat, ott gyújt is, úgy ragadja meg és mozgásba hozza a tekintet is a lelkileg fölélesztett szemet. Szemből szembe hat az érzés, gondolat s akarat a szívbe és lélekbe ; és mikint vizdagályban tükröződik a nap, akkint nyilvánul szemben az, mi bensőnkben mélyen megindít és eltölt. Azért van az, miszerint szem által az állatkirályt is fékezheti az ember, s akaratát hatalmába ejtheti, és ismét azért van az, hogy szem vagy tekintet által a szerencsétlen őrülteket vezethetni és korlátozhatni, mihelyt szemeibe merőben nézve tekintetét felfognia sikerült. Ösztönszerűleg fél és kerüli a vadságot, mint őrült az ember tekintetét, mintha sejtenék a hatalmat, melyet a lélek bele öntni tud. Még az alvót is fölébreszthetni egy mellette állónak merőben néző tekintetével. A megindultnak könyes sz^tpi a kőkemény szívet is meglágyítják, és a komolyan fürkésző vagy büntető tekintet nyilkint szegezi át a bünfertőjében úszkáló szívet. Maga a szó által kifejezett lélek is nagy hatalmat birtokol, de közvetlenül s azért biztosabban és gyorsabban hat mégis a szem; mivel szónak csak intés, figyelmeztetés vagy eléadás által kell történnie, hogy az értésre hatva az akaratot határozólag munkálhassa. , . Már ez átalános elemezésből látható a szemnek fontossága a tanár munkásságára nézve. De tagadia vagy nem ismerte-e el ezt mindig mindenki? Nem is jutott még eszébe senkinek, állítani, hogy világtalan is taníthat, értve közoktatási intézetben; de talán nincs is reá példa, egy Brandolini Aurélt kivévén *') ki Mátyás király idejében XV. században Zrednai Vitéz János esztergomi érsek tanácsára felállított pozsonyi egyetemben (Academia Istropolitana) mint trivium (gramatika , dialectika és rhetorika) tanára működött. De az, úgy látszik, nem elég, mintha sokan a szemnek fontosságát a tanitásügyben még el nem ismernék s azt méltányolni nem akarnák. Ha egy nehéz hallású egyén nem alkalmaztathatik, vagy nem türethetik meg a tanári széken ; mennyivel kevesbbé a rövidlátó vagy gyönge látású ? * * * A lanodábani rend, csend, figyelem, értelmes előadás és több egyebekről már néhány észrevételt tevénk; de a szemmeii őrködés és annak sok oldalú felhasználásáról, a tanitói hivatás céljára nézve, még mitsem en.líténk, sőt keveset is olvasunk arról paedagogiai müvekben , talán mivel nem tárták azt szükségesnek; pedig hosszas tapasztalat után láthatja kiki, ki e téren érett vizsgálódással fürkészve működik, hogy a szemmeii őrködés az áldást termeni kivánó hatásnak főfeltétele. író legalább megvan győződve , miszerint egyik főoka annak, hogy miért nem tud vagy nemképes egy némely tanár valódi fegyelmet tartani, abban rejlik, mivel szemeit a tanteremben vagy azonluviil p. a szentegyházban vagy körmeneteken nem tudja eléggé felhasználni. Azért hiszi iró, hogy jelen jegyzetek sem hangzanak el nyom nélkül, főkép olyatén ifjú tanároknál, kik hivatásuknál fogva a tapasztaltabbakon okulni s magoknak ezekből is némi hasznot kiaknászni igyekezendenek. * * * Álljon tehát itt e kérdés: mennyit kell, és mikép hathat egy osztályban a tanitó őrködő tekintete ? Mindenek előtt elemezzünk egy osztályt, csend, fegyelem és rendtartás tekintetéből külsőleg. Tagadhatlan, hogy ebben a tanár tekintete legnagyobb súlylyal bir. A hova ő lát, ott büntetéssel *) Toldi magyar írod. II. köt. 21. lap.
