Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1854

II. Ismeret. (Mint fölebb; azon föl lii:) Első osztályra kitüntetéssel: Első osztályra: Második osztályra: Sikerült, alapos, szilárd, biz­tos, minden oldalú , tartalomdús, sokoldalú. Ingatag, határozatlan , töre­dékes, zagyvalékos, részleg pon­tos, nem eléggé alapos, kevesbbé biztos. Minden egybefüggés nélkül, egészen hiányos, egészen gon­datlan, helytelen, egészen töre­dékes, egészen alaptalan. III. Előadás. Mint fölebb ; — és : Szabatos, éles, gyors, felfogású, szóbeli logikai hibátlanság, szó­beli könnyüségü, határozottság­gal, könnyűséggel, meggondolt, élénk, folyékony biztossággal. Szótlan , szódús kellő mélység nélkül, merész alapos értés nél­kül, egyoldalú, szakadozott, lan­kadt, elhamarkodott, kiváló ügyes­ség nélkül, gyorsaság-, szabatos­ság-, élénkség nélkül. O. Erkölcsi viselet. Gyámoltalan , sokszavu min­den tartalom nélkül, teljesen ön­állóság nélküli, folyvást elhamar­kodott , soha sem biztos, terv nélkül kapkodó, zsibbadt, hanyag, épen nehézkes, aluszékony. Az erkölcsi viseletnek mélyebb megítélése főkép népese! b osztályokban igen nehéz, s a dicséret­és megrovásbani balfogások szánandó következéseket húznak magok után. Az erkölcs jellemzésénél tehát a legsürgetőbb elővigyázat ajánlandó, a túlszigoruság pedig és kíméletlenség, valamint az alu­székonyság és föliiletesség elhagyandó. Valameddig az egyéniségeknek pontos ismerete egészen vagy elegendő mértékben hiányzik, mind addig tanácsosbnak látszik csak azt venni tekintetbe, mi néha mint ellenmondhatlan tény áll a tanuló fölött; ha ez elé nem fordul, akkor csak átalános nem pedig közelebbi vonásokkal kell jellemeznünk az egyéniségeket. Ehez képest következő vonások ajánltatnak: Példás, példányszerü minden kötelmeinek teljesítésében, kö­telmei teljesítésében lelkiismere­tes , köteleseéghü, pontos, buzgó. Dicséretes a rendszeretet, enge­delmesség, jó iránti fogékonyság, kötelességbeni buzgalom miatt. Dicséretes a komoly, illemes, sze­rény viselet miatt. Feddhetlen, jámbor, békés, nyíltszívű, csendes. Kellő magaviseletű kihágások nélkül, törvényszerű, kötelesség­szerű, kissé élénk, önfejű, csend­zavaró, nem mindig pontos az isteni tiszteletben, kötelességét meglehetősen szerető. Többször megrovatolt szerénytelenség, me­részség, hetykeség, vakmerőség, neveletlenség, illetlenség miatt. Illemtelen , minden intésre si­ket, büntetésre méltólag könny­elmű, a csendet folyton zavaró, alattomos , hízelgő, minden te­kintélyt feledő, engedetlen, ko­nok. Megrovatot a késedelmezé­sek vagy elmaradások miatt p. az előadások, v. isteni tiszteletről. — Nem ajánlatos ismételt engedet­lensége s dac miatt. Az erkölcsi jellemzésre idővel mindig több és több anyag ajánlkozik, minél inkább feladatukká tűzik ki a tanárok tanítványaik egyéniségeit pontosabban megismerni tanulni, hozzájok mindinkább közeledni s velők személyes közlekedésbe ereszkedni. E közlekedés a tanár és tanuló közt nemcsak kegyeleti viszonyt alapít meg, mely a nevelés és oktatás legszebb áldásaihoz tartozik, hanem azon­felül az illendő s megkímélő megítélésre is hangolja a tanárt. A mi távolról hajthatlan s megjobbithat­lannak látszik, az, közelebbről vizsgálódva, hajtható és jobbithatónak mutatkozik. — Az osztályköny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom