Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1854

»» veknek pontos de kicsinységeket és szenvedélyességeket kizáró vezetése együtt fog működni, hogy iskolában a rend , lelkiismeretesség és eng edelmesség szellemét meghonosítsa, mely egy jó nevelő­iskolának kívánalmai közt felül áll, nem egyedül azért, mivel az az igyekezetes és tudományos elő­menetelt támogatja és emeli, hanem mert a kötelességhüséget az ifjú szivekbe ülteti és ezzel az aka­rattehetségnek erkölcsi irányt s az életre támpontot nyújt. — A kifejezések, melyek a könnyelmű tanulót jellemzik , azokról, melyekkel roszra hajló indulatot jelölünk ki , jól megkülönböztetendök. v Észrevétel. Az erkölcs ép oly kévéssé határozott befolyással van az átalános bizonyitványi­sorozatra, mint a szorgalom és figyelem. Ebben irányt ad a tanszervezet (Org. Entwurf). Sff. Figyelem. (Erre külön rovat nem szükséges). Yajjon a tanuló képes-e vagy érti-e egy határozott tárgyra öszpontositni lelkét és micsoda erő­megfeszilés és kitartással, ezek azon kérdések , melyek a figyelem megítélésénél tekintetbe veendők. Itt több-oldalú és különféle időben szerzett észrevételek szükségeltetnek, hogy ezen megítélésnek biz­tosságot adhassunk. Egy egész s nagyobb népességű osztály fölött könnyebb a figyelemről Ítéletet hozni, mint egyes tanulóéról. Kisebb számú tanulók közt következő fokozatok és jelzések használhatók: Folyton feszült, éber, a tárgy iránti részvét-vagy érdekből. Kellő, kitartó, folytonos, élénk. Elég éber, kevesbbé feszült, váltakozó, könnyen lankadó, szórakozott, szenvedőleges, csak szín­leges, nem elég élénk , szakadozott, nem mindenre kiterjedő, nem öszpontosult, nem kitartó, ke­vesbbé élénk. Részvétlen, gyakran bután-bámész, könnyelműségből szórakozott, idegen tárgyakkal mint: játékszerek vagy olvasmányokkal foglalkozó , épen nem kitartó , igen csekély, semmi. A nehézségek népesebb osztályokban is legalább megközelítőleg azáltal kevesbülnek , ha az osz­tálytanár osztályához tartozó tanáraival együtt, annak idejében kellőleg veendi igénybe a külön la­nácskozmánvokat. Ha egyik tanár figyelmét valami kikerülte vagy kikerülnie kellett, kipótolja azt a másik tanár észrevétele. I. Szorgalom. A szorgalom megítélésére legfontosabb támasz pontok az előkészületek, a tanulónak irás-dolgo­zatai és jegyzetei. Az előkészület lehet csekély, gondlnélküli, sebtes vagy múlékony, fölületes vagy félszeg, hiányos, nem teljes, nem állandó, egyenetlen , kitartás s szilárdság nélkül, emlékezetszerü, részvétlen a tárgy iránt; gondos, alapos, beható, egyesre is átható, pontos, teljes, egyenlő, ki­tartó, állhatatos nehézségeknél is öntevékeny sajátszerüleg , saját Ítélete, saját észrevétele és ösz­szevetése szerint öntevékeny. A szorgalom nagyobb vagy csekélyebb foka : rend, tisztaság, takarékosság, ékesség, nagyobb vagy csekélyebb idő felhasználása, ki akár a feladott, akár az önkéntes irásdolgozatokban, akár a fel­adott jegyzet-gyűjteményekben magát kitünteti, a tanúsított szorgalomnak megítélésére biztos jelen­ségek , ha mindjárt a dolgozatnak szépirási oldala még különös figyelmet érdemelne is, minthogy an­nak elhanyagolásától ovakodott. E szerint a szorgalom lehet: Kitartó, tevékeny, fáradatlan, ernyedetlen, szembetűnő és munkás, önmunkás, folyton egyenlő, a nehezebbeknél is állandó, beható, egyesekben is pontos. — Elégséges, váltakozó, a nehézségek­nél könnyen lankadozó, fölszinü, egyenlőtlen, állhatatlan, ösztönre váró, időnkínti, csak késztető, szükségből tevékeny. — Későn ébredező, merőben gépies, egészen hiányos, kényszerű, igen csekély, semmi. 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom