Századok – 2024

2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK Szántó Richárd: A honfoglalás dátuma (677) a Képes Krónikában

SZÁNTÓ RICHÁRD

Crivellucci álláspontja szerint a szövegkiadáshoz felhasznált kézirat Landolf irányításával készült. Lars

Boje Mortensen a

Historia

Romana harmincöt

kéziratát azonosította, mely szám Landolf munkájának középkori ismertségét jelzi. Mortensen - más Roma-történeteket {Historia

Romana) tartalmazó

kéziratokkal együtt — katalógusba gyűjtötte Landolf Sagax

művének

másolatait, lelőhelyüket is megadva. Ezek közül most elegendő a mérvadó kiadás alapjául szolgáló kéziratot említeni, amelynek őrzőhelye napjainkban a Vatikáni Apostoli Könyvtár.31

A kódex néhány éve kiváló minőségben, elektronikus változatban is hozzáférhető.32

31 Lars

Boje Mortensen: The

Diffusion of Roman Histories in the Middle Ages. A List of Orosius,

Eutropius, Paulus

Diaconus,

and

Landolfus Sagax

manuscripts.

Filológia

mediolatina

VI-VII. (1999— 2000) 117-118., 193. Mortensen katalógusában

a

174. tétel:

Vaticano,

Bibliotheca

Apostolica Vati

cana, Pal.

lat.

909.

32 Lásd

https://digi.vatlib.it/view/MSS_Pal.lat.909

(letöltés:

2023.

jún.

9.); digi.ub.uni-heidelberg. de/diglit/bav_pal_lat_909 (letöltés: 2024. máj. 22.).

33 Landolf! Sagacis

i.

m. IL XXI

—XXXVI.; Underwood,

N:

Mirroring

Byzantium i.

m. 156—158.

34 Chiesa,

P.:

Historia Romana. In: La

Trasmissione dei

Testi Latini del

Medioevo. (Medieval Latin Texts and their Transmission. TE.TRA 1.) Cura di Paolo Chiesa - Lucia Castaldi. Firenze 2004. 244-247.

35 Chiesa, P: Landolfo Sagace i. m. 496.; Uő:

Historia

Romana

i. m. 245-246.

Amedeo Crivellucci

részletesen ismertette Landolf Sagax

forrásait.

A fontosabb kútfők között ott találjuk Paulus

Diaconus római

történetét {Historia

Romana), A

langobardok történetét, Orosius,

Rufinus, Jordanes, Cassiodorus és

Anastasius Biblothecarius

munkáit,

amelyeken kívül Landolf más írók műveit is felhasználta, illetve napjainkra már elveszett forrásmunkákból is dolgozott.33

Újabban Paolo

Chiesa közölt

tömör áttekintést Landolf Sagax

művének

kézirati hagyományáról. Chiesa

véleménye

szerint Landolf hozzávetőlegesen száz műből kölcsönzött részeket saját történeti munkája elkészítéséhez.34

A kézirat kódexe valószínűleg all. század elején, feltehetően II. Henrik (1002—1024) német-római császár uralkodása körüli időben került az Alpoktól északra. Egy ideig a corvey-i apátság könyvtárában őrizhették, ahol a római történelem kézikönyveként használhatták. Landolf műve német területeken vált népszerűvé, a másolatok többsége is ott készült, Itáliában lényegesen szerényebb hatást gyakorolt.35

Landolf Sagax

könyve

hosszú utat járt be, és szintén hosszú, jelenleg ismeretlen úton jutottak el adatai a Képes Krónika szerkesztőjéhez. Ennek az útnak a nyomon követése további kutatást igényel. Az alábbiakban mindössze Landolf szövege és a Képes Krónika 26. fejezete közötti párhuzamok bemutatására szorítkozom.

A honfoglalás 677. évi dátumának magyarázata

A két forrás következő sorainak hasonlóságai alapján feltételezhető, hogy a hazai krónikás felhasználta Landolf Sagax

művét,

esetleg annak kivonatát.

730