Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK Szántó Richárd: A honfoglalás dátuma (677) a Képes Krónikában
SZÁNTÓ RICHÁRD a krónikaszerkesztő saját kiegészítése lehetett, amellyel nem tudta összhangba hozni az Attila halála utáni éveket.13 13 Domanovszky Sándor: Kézai Simon mester krónikája. Forrástanulmány. Bp. 1906. 48-50., 1. jegyz. 14 Uo. 76., 5. jegyz., 75-77. A bizánci császárok és Zacharias pápa neve a latin források írásmódját követi. Szó szerinti fordítások esetében a fordító névátírása olvasható. A császárok uralkodási éveiben mutatkozó eltérések oka, hogy a kutatók az általuk használt források évszámait idézték. A modern szakirodalom sem egységes bizonyos uralkodók évei tekintetében. A császárok uralkodási éveire lásd Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Bp. 2001. 499. Az eredeti mű: Georg Ostrogorsky: Byzan tinische Geschichte 324-1453. München 1965; Stephen Mitchell- Geoffrey Greatrex: A History of the Later Roman Empire, AD 284-700. 3rd Edition. Hoboken, New Jersey 2023. 557-558. 15 Hóman Balint: A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII-XIII. századi leszármazói. Bp. 1925. 95-97., 95., 2. jegyz. 16 Uo. 104., 1. jegyz. 17 Domanovszky Sándor: Attilától Árpádig. Adalék krónikáink kritikájához. In: Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Bp. 1942. 60-62. A kiváló krónikakutató a forrás azonosítása nélkül ugyan, de felfigyelt arra a tényre, hogy a 677. év, a császár és a pápa neve a „rómaiak krónikájából”, tehát valamely idegen műből származott. Megállapította, hogy Zacharias pápa 741-752 között állt az egyház élén, III. Constantinus (578-582) pedig II. Justinus társuralko dójaként volt hatalmon. Domanovszky felhívta a figyelmet arra is, hogy Zacharias pápa kortársa valójában V. Constantinus császár (741-775) volt, uralkodási idejük tehát nem egyezett a magyarok bejövetelének időpontjaként megjelölt 677 évvel.14 A honfoglalás korai időpontja nem kerülte el Hóman Bálint figyelmét sem, aki megjegyezte, hogy a hazai kútfők Regino krónikájából vették át a magyarok szkítiai kijövetelének 889. évi dátumát, így a Képes Krónika 677 évszámát tévesnek tartotta.15 A korábbi források szövegében a Regino krónikájából származó 889. év állhatott, és bár az évszámot Anonymus 884-re rontotta, a Váradi és a Zágrábi Krónika megőrizte a helyes dátumot (889).16 1942-ben megjelent tanulmányában Domanovszky Sándor megvizsgálta, hogy a 14. századi krónikakompozíció szerzője hogyan illesztette össze a hun történet utolsó fejezeteit a magyar eseményekkel. Véleménye szerint a Képes Krónika szövegének szerzője az Attila és az Árpádok genealógiája közti folyamatosság megteremtésével, valamint a honfoglalás 677-re keltezésével kötötte öszsze a hun és a magyar történetet. Domanovszky — megismételve korábbi véleményét — a Budáig a Zágrábi és a Váradi Krónika honfoglalásra vonatkozó évszámát (888/889) elfogadhatóbbnak tartotta a Képes Krónika 677 événél. A Képes Krónika előadása szerint Attila a hun történet végén, 445-ben — valójában 453-ban - halt meg, amely a többi kronológiai betoldással együtt a krónikás önálló fogalmazásának tekinthető.17 Ifjabb Horváth János a krónikakompozíció 26. fejezete kapcsán megállapította, hogy a 14. századi krónikaszerkesztő helyezte az Árpádok genealógiáját a fejezet 726
