Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK Szántó Richárd: A honfoglalás dátuma (677) a Képes Krónikában
A HONFOGLALÁS DÁTUMA (677) A KÉPES KRÓNIKÁBAN elejére. A 13. századi krónikában, Ákos mester művében nem a magyar történet elején, hanem a hét vezér felsorolása után, a 36. fejezet végén állhatott a genealógia.18 A korai honfoglalás kérdésének vizsgálatakor Mályusz Elemér abból indult ki, hogy Thuróczy János felhasználta a Képes Krónika családjának egyik variánsát, valamint Troppaui Márton munkáját a honfoglalás idejének megállapításához. Ugyanakkor Mályusz megemlítette, hogy Thuróczy az utóbbi műben a 677. évnél nem talált olyan adatokat, amelyek az Attila halála után eltelt száznegyedik és századik évre vonatkoztak volna; III. Constantinus uralkodásának leírásában pedig nem esett szó a hunokról vagy a magyarokról. Thuróczy - Mályusz szerint - Zacharias pápa uralkodási idejét (741-751) vette alapul: a Képes Krónikában szereplő III. Constantinus (643—671) sorszámát kijavította, ugyanis az e néven uralkodó ötödik császár (742-775) Zacharias kortársa volt, és a magyarok honfoglalásának évét az Attila halála (445) utáni 301. évre tette, így kapta azt a 744. évet, amely Mályusz számítása szerint valójában 746 lett volna.19 Mindezek mellett érdemes megjegyezni, hogy Troppaui Márton sem a 744. évnél, sem V. Constantinus császár és Zacharias pápa uralkodásánál nem említette a hunokat vagy magyarokat, sőt az egész 8. századról szóló részben nem esett szó róluk. Mindössze III. Károly császár (881—887) uralkodásánál olvasható egy rövid bejegyzés arról, hogy a magyarok népe a besenyőktől űzve kijött Szkítiából, és Pannóniába ment.20 Ez a dátum azonban már a honfoglalásnak a Budai Krónikában és más forrásokban fennmaradt időpontjaihoz közelít. Thuróczy kétségtelenül pontosabban számolt a Képes Krónika szerkesztőjénél. A történeti irodalomban pedig — Mályusz Elemér nyomán - elfogadottá vált, hogy az Attila halála óta eltelt háromszázegy év teóriája és a honfoglalás 744. évi időpontja Thuróczy korrekciójának eredménye volt.21 18 Horváth János: Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. 1954. 362-365. 19 Mályusz Elemér: Thuróczy János krónikája és a Corvina. Filológiai Közlöny 12. (1966) 296-298.; Oppaviensis, M.: Chronicon pontificum et imperatorum i. m. 424-426., 457-460. 20 Oppaviensis, M.: Chronicon pontificum et imperatorum i. m. 423-428., 457-462., 463. 21 Mályusz E.: Thuróczy János krónikája és a Corvina i. m. 296-298.; Johannes de Thurocz Chroni ca Hungarorum IL Commentarii 1. Ab initiis usque ad annum 1301. Composuit Elemér Mályusz adiuvante Julio Kristó. Bp. 1988. 148-149.; Thuróczy János: A magyarok krónikája. Ford. Horváth János. Facsimile, kísérőkötet. Bp. 1986. 59., 348-349., 154. jegyz.; ThuróczyJános: A magyarok krónikája. Rogerius mester: Siralmas ének. Thuróczy művének 1-129. és 186-262. fejezeteit fordította, és a hozzájuk tartozó jegyzeteket írta Bellus Ibolya. Bp. 2001. 61., 344-345., 143. jegyz.; Veszprémy E: A honfoglalás i. m. 203.; Szabados Gy: A magyar történelem kezdeteiről i. m. 24-25., 34. A 677 évi honfoglalásra vonatkozó, az 1980-as évekig közölt főbb kutatási eredmények, álláspontok szinte kivétel nélkül megegyeztek abban, hogy az évszám téves, sőt a kutatók véleménye esetenként még árnyalatnyi különbséget is 727
