Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához
RÁTZ KÁLMÁN NYILAS „RUSZISTA” PORTRÉJÁHOZ valójában volt. Ez esetben a tény az, hogy részt vett ugyan egy előzetes megbeszélésen, ahol felmerült a fegyverszüneti küldöttségben való tagsága, de azt betegségre hivatkozva lemondta.108 Mester Miklós azt állítja, hogy ő ajánlotta Rátzot Ambrózy kormányzói kabinetfőnök figyelmébe mint oroszügyekben jártas embert, ám aligha hihető, hogy Horthynak e tekintetben az ő ajánlólevelére lett volna szüksége. Bizalmi viszonyát a legfelsőbb körökkel ugyanakkor már a felkérés is elégségesen bizonyítja. 108 Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája. 1. rész. Az 1944. október 11-i előzetes fegyverszüneti feltételek elfogadása. Századok 108. (1974) 853. 109 Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944-1945. Századok 154. (2020) 300. 110 Mester M.: Arcképek, i. m. 136. 111 Domokos József: Innen és túl az Operencián. Bp. 1977. 182. 112 PIM Kt. V.3482/86. Rátz Kálmán levele Szántó Juditnak. Budapest, 1945. márc. 8. 113 „Meskó németellenes volt.” - Meskó, a politikai pojáca a népbíróság előtt. Népszava, 1945. május 16. 3. Ha ragaszkodunk a levelében foglaltakhoz, akkor már eleve kizárhatjuk azt a szóbeszédet is, hogy zsidómentő akciókban vett volna részt, hiszen előadása szerint ő végig egy volt párttársa által elbújtatva húzta meg magát a nyilas uralom alatt. Ám, ha valamilyen módon adott is volna nyilas karszalagokat és egyenruhát a haluc ellenállásnak,109 azt akkor sem lenne szerencsés általában „zsidómentési tevékenységnek” nevezni. Éppen Rátz nem győzte volna ezt eléggé dokumentálni és hangoztatni, és nem panaszkodott volna Mester Miklósnak 1945-ben, hogy „bár neki lennének olyan írásai a kezében, mint nekem”.110 Rátz Kálmán szerencsésen túlélte a vészkorszakot, de nem jöttek be a számításai. A fentebb említett Domokos József mesélte el a következő jelenetet: „A drótkerítésnél Rátz Kálmánba ütköztem. Széttárt karokkal, hangos üdvrivalgással fogadott. Akkor láttuk egymást utoljára, amikor március 19-én a főkapitányság 200-asában külön-külön zárkába kerültünk. Az ölelésben is megnyilvánult nagy szeretet nem találta magyarázatát régi barátságban — annál nagyobb volt az ölelés okozta örömöm, mert abban a jó szimatú Rátz Kálmán hitét éreztem ki a közeli kommunista győzelemben. — Aztán vigyázzatok Domokosra, szükségünk lesz rá — kiáltotta át a drótkerítésen németül.”111 Szántó Juditnak a háború után írt levelében arról adott hírt, hogy teljesen kibombázták, kirabolták, de ideiglenesen van egy rendesebb szobája, és bízik abban, hogy „lesz itt élet és munka”.112 Kutatásaim során nem találtam nyomát annak, hogy állandó munkát, netán hivatalt kapott volna. (Rendszeresen járt ugyanakkor tanúként a háborús bűnösök tárgyalásaira, ahol Meskót kivéve egyik vádlottat sem kímélte.113 ) 717