Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához
SZVÁK GYULA Az ismert hatékonyságával azonban ki tudta járni, hogy az Oroszország történetét feloldják a tilalom alól.114 Régi kollégájának, az akkor rövid ideig tájékoztatási miniszter Balla Antalnak köszönhetően még az új követelményeknek megfelelő csehszlovák légiós könyvét is kiadhatta, igaz, álnéven és megváltoztatott címmel.115 A szovjet követséghez szintén gyorsan megtalálta az utat. Eljuttatta hozzájuk a „könyvét” (az Oroszország történetéé), képviselőházi beszédeinek válogatott gyűjteményét, és ajánlkozott a létrehozandó Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnál is. A főtitkár, Háy Gyula olyan jelentőségű kérdésnek tartotta az ügyet, hogy személyesen Rákosihoz fordult útmutatásért. Rákosi azonban mindössze ennyit írt a levélre: „Elutasítani Rácz közeledését. R.”116 114 Magyar Közlöny, 1945. május 4. 3. 115 Balla Antal „a volt nyilas képviselő, Rátz Kálmán kis könyvét adatja ki Achár Kornél álnév alatt”. - Népszava, 1946. július 20. 2. Lásd Acháry Kornél: Magyarok véráldozatai az orosz polgárháborúban. Bp. 1946. 116 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, M-KS 274 Magyar Kommunista Párt iratai, 17. csoport Tömegszervezetek osztálya, Sportosztály (1945-1948), 7. ő. e. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság vezetőinek levelei Rákosi Mátyáshoz és Révai Józsefhez a társaság személyi problémáiról. Háy Gyula Rákosi Mátyásnak. Bp. 1945. június 8. 117 Rátz egyáltalán nem volt naiv. Éppen Mester Miklósnak fejtette ki, hogy Rákosi Horthynak köszönheti az életét, mert ha a börtönből előbb a Szovjetunióba kerül, akkor Sztálin biztosan kivégeztette volna. - Mester M.: Arcképek i. m. 127. 118 Radó György: Forgácsok (életrajzi jegyzetek). Palócföld 27. (1993) 629. 119 Máthé Áron több olyan dokumentumot látott, amelyeket - a Rubicon című folyóirat jellegének megfelelően - nem jegyzetelt, de beazonosíthatóvá tett. Ezek, egyebek mellett, erősítik azt a feltételezést, hogy Rátz valóban képes volt még bizonyos ügyeket (el)intézni. A cikkben utalás történik egy olyan államvédelmi dokumentumra is, amely arról tanúskodik, hogy Rátz külföldre távozása után 1951-es haláláig egy „menekültotthonban” élt Svájcban. - Lásd MáthéÁron: Hetvenkedő katona vagy dörzsölt ügynök? Rátz Kálmán. Egy bizarr életút tanulságai. Rubicon 32. (2021) 9. sz. 82. Idővel Rátz maga is rájött arra, hogy a megváltozott viszonyok között semmi esélye sincs az új rendszerbe való betagozódásra. Az ő fő „dokumentjének” vélt Oroszország története egyáltalán nem működött menlevélként, vagy legalábbis nem úgy, ahogy ő remélte.117 Amikor például Radó György, a külügyminisztérium referense meghívta őt a TASSZ-tudósító Potyemkinnal együtt magához, akkor utóbbi kővé dermedt a Rátz könyvében található Trockij portré láttán.118 Ezt követően már alig-alig látni nyomát.119 A legtöbb információ a vele gyakran találkozó Mester Miklóstól tudható: „1945-1948 közt többször találkoztam Rátz Kálmánnal. Rendszerint én látogattam meg őt Szemere utcai lakásán. O ritkábban engem. Szívesen elbeszélgettem vele különböző politikai, történelmi problémákról és ezekkel kapcsolatban a magyar nép és saját egyéni sorsunk jövőjéről. Láttam nála kéziratokat és leveleket. A leveleket börtönben lévő egykori nyilas képviselőtársai írták (Hubay Kálmán, Csia Sándor stb.), akik segítséget kértek tőle. Azt hitték, tud rajtuk segíteni. Tévedtek. Rátz 718
