Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához
RÁTZ KÁLMÁN NYILAS „RUSZISTA” PORTRÉJÁHOZ történt pl. a németeknél, mert hiszen ők a legellentétesebb politikai konstellációk közepette — mint, ahogy békében is — igen intenzív gazdasági kapcsolatban állottak Oroszországgal. A hitleri Németország hosszúlejáratú hitelekkel, illetve előlegekkel támogatta az orosz exportot, amelyet az oroszok is tőlük telhetőleg elősegítettek. De hasonlóképen alakult a helyzet Oroszország és Japán, továbbá az Észak-amerikai Egyesült Államok és Oroszország között is. Mindezek az országok részt vettek a Szovjet birodalom felépítésében s abból mindenesetre hasznot húztak, mert különben nem tették volna.”85 85 Rátz Kálmán: Kl orosz-magyar kereskedelmi kapcsolatok felvétele. Magyarság, 1940. augusztus 7. 5. 86 Moszkvai árjával kapcsolatos dokumentumokat közli Seres Attila - Renfer Ágnes: Egy nyilas képviselő hihetetlen kalandjai a Szovjetunióban. Archivnet 9. (2009) 2. sz. 87 KN 1939-1944, VII. 153. ülés, 1940. nov. 15. 473-475. 88 KN 1939-1944, VII. 151. ülés, 1940. nov. 13. 302. 89 KN 1939-1944, XII. 225. ülés, 1941. nov. 26. 57. 90 KN 1939-1944, XV. 307. ülés, 1942. nov. 17. 430-432. 91 KN 1939-1944, XVI. 311. ülés, 1942. nov. 21. 77. Nagy valószínűséggel Rátz maga is hasznot akart volna mindebből húzni, különben nem vállalkozott volna egy szovjetunióbeli útra több vállalat (a Budapest Székesfőváros Elektromos Műveket nevesíti is) kijáróembereként.86 Érdemes e tekintetben megvizsgálni, hogy igyekezett aprópénzre váltani - az egyébiránt roppant szakszerű - képviselői interpellációját wolfram-, kriolit-, aluminium-, nyers gumi, gyapot és egyéb ügyekben87 folytatott, kultúrdiplomáciainak álcázott, sikertelen moszkvai tárgyalásai során. Előtte és utána csaknem egy évig passzivitás és némaság jellemezte a parlamenti munkáját. Láthatóan komolyan gondolta, amit az 1941. évi külügyi költségvetési vitában mondott a számára is váratlan fordulatként megélt szovjet—német megnemtámadási szerződés kiváltotta új külpolitikai helyzetben: „Hallgatni arany.”88 Amikor ismét szólásra jelentkezett, akkor a „sertésvágóhídon uralkodó munkásviszonyokat kifogásolta”,89 majd újabb év elteltével, 1942 végén és 1943-ban ismét látványosan aktivizálódott. Már „szocialistaként” a munkáslakások és a munkaközvetítés anomáliáit tárta fel továbbra is „nemzeti” stílusban: kifogásolta, hogy a zsidó munkaszázadok „elég jó kosztot kapnak, félkiló kenyeret naponta és hetekig nem csinálnak mást, mint csukló gyakorlatokat végeznek”.90 1942. november 21-én már a szlávok (köztük az oroszok) és a magyarok közötti hagyományosan jó kapcsolatok mellett érvelve kibökte: „Annak idején az általános disznótoros hangulatban én voltam bátor illetékes helyeken hangoztatni, hogy ez a háború beláthatatlan ideig tarthat és beláthatatlan módon érhet véget.”91 December 2-án pedig már azt is szóvá tette, hogy a hatóságok „pocsékolják a zsidó munkaerőt és szadisztikus tünetek mutatkoznak”, és az egész „zsidó-problémát” a „nagy zsidók” és „kis zsidók” szembeállításának keretében 713
