Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szvák Gyula: Rátz Kálmán nyilas „ruszista” portréjához
SZVÁK GYULA tárgyalta.92 Mindazonáltal kijelentette, hogy ő „mindenkor hirdette a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget. A szocializmus végcélja is ez.”93 92 KN 1939-1944, XVI. 318. ülés, 1942. dec. 2. 469. 93 Uo. „Ezennel kijelenteni tehát, hogy híve vagyok a parlamentarizmusnak, amelyet nem elvetni, hanem megújítani és korszerűen fejleszteni kell. (Úgy van! Balfelől.) Sohasem cselekedtem az alkotmányosság ellen, ezt teám senki sem mondhatja, azonban, ha a politikai harcokban szándékom és akaratom ellenére ilyen törekvéseket erősítettem volna, azt mélyen sajnálom és kárhoztatom. (Helyeslés bal felől. - Mozgás a szélsőbaloldalon.) Azonkívül sajnálom, hogyha bármely ártatlan embertársamnak politikumból kifolyólag bármiféle kárt okoztam volna. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi ez? Bűnbánat?) Mindezt semmiféle kényszer vagy félelem nem mondatja velem, hanem csupán meggyőződésen alapuló lelki erő. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Gyónás!)” - Uo. 469-470. 94 Uo. 470. 95 Pl. a magyar Volksbund ügyében (KN 1939-1944, XVI. 318. ülés, 1942. dec. 2. 348.), vagy - már 1943. december 9-én - a zsidótörvények javasolt korrekciója/eltörlése kapcsán (KN 1939-1944. XVIII, 352. ülés, 1943. dec. 9. 704.). 96 1943. dec. 1-jén pl. hosszan foglalkozott azzal, hogy a Szálastakarmány Központ szemet vetett a Rákóczi út 30. alatti panzióra, s ott kilakoltatások történtek (KN 1939-1944. XVIII. 348. ülés, 1943. dec. 1.486-488.), de interpellált december 15-én a Tokaj hegyalj ai borvidék abroncsvassal való ellátatlansága tárgyában is (KN 1939-1944, XIX. 355. ülés, 1943. dec. 15. 126.). A parlamenti patkó szélsőbal oldalán (ami a korabeli sajátos ülésrend szerint valójában a szélsőjobbot jelentette) jól látták: egykori párttársuk eljutott a gyónásig, sőt annak deklarálásáig, hogy „amikor az általános világpolitikai és katonai helyzetet mérlegelem, nem nagyobb szükség volna-e rájuk [a magyar csapatokra - Sz. Gy.] közelebb most és a jövőben egyaránt. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Tessék megcáfolni. (Baky László: Ez defetizmus!)” 94 Ehhez kétségtelenül bátorság kellett a „hazafias” többségű parlamentben, bár ekkor már az a Kállay-kormány volt uralmon, amely szíve szerint levált volna a német köldökzsinórról. Innentől kezdve Rátz „beleállt” a képviselőházi szócsatákba, sőt gyakran bekiabálásokkal adta tudtul véleményét, például többször Bajcsy-Zsilinszkyt támogatva.95 Nem eresztette el ugyan a hétköznapi élet „kisebb” ügyeit sem,96 de 1943. december 16-án a kormány felhatalmazásának meghosszabbításáról folytatott vitában világossá tette ellenzéki véleményét a háborús felelősség kérdésében. Felszólalásában kifejtette, hogy „erre a háborúra sem anyagilag, sem lelkileg, sem katonailag felkészülve nem voltunk”, s hogy a hadüzeneteknél figyelmen kívül hagyták az 1920. évi I. te. határozmányait is. Szerinte ő mindent elkövetett, hogy az akkori miniszterelnököt a hadüzenettől visszatartsa. Ügy vélte, Bárdossy volt miniszterelnököt nagy felelősség terheli, mert ő tisztában volt a körülményekkel. Tovább menve hasonló, bár nem akkora felelősség terhelte Kállay miniszterelnököt is, aki „egynéhány megnyilatkozásában különösképen figyelmen kívül hagyta azt, hogy egy kis ország miniszterelnöke, és jóval óvatosabbnak kellett volna lennie, másrészt bizonyos tekintetben jóval erélyesebbnek”. Rátz itt 714
