Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Kata: Erdélyiek vándorpásztorkodása Havasalföldön a 16–17. században
ERDÉLYIEK VÁNDORPÁSZTORKODÁSA HAVASALFÖLDÖN A 16-17. SZÁZADBAN fejezték ki109 — ez azonban az akkori Havasalföldem inkább a törvénykezésben való részvételüket, mintsem saját érdeküket fejezte ki.110 109 Uo. 245-246. 110 Cristina. Codarcea: Société et pouvoir en Valachie (160-1654). Entre la coutume et la loi. Bucarest 2002. 283-284. 111 Sîrbu, L: Mateiü-Vodà Bäsärabäs i. m. 63.; Stoicescu, N: Matei Basarab i. m. 140. 112 B. Szabó J.: Két díván Budán i. m. 261-266. Kemény János az emlékirataiban szintén a politikai szükséggel magyarázta a baráti szerződés megkötését, egy szóval se említve a juhdézsmát. - Kemény János erdélyi fejedelem önéletírása (Magyar történelmi emlékek 1.) Szerk. Szalay László. Pest 1856. 272. 113 Levelek és okiratok i. m. 239-240., 252-259. 114 Az erdélyi fejedelmek több havasalföldi és moldvai vajdától is lovakat kértek a szövetséget jelképező szimbolikus ajándékként. — Iorga, N: Studii si documente, i. m. IV. CLXXVIII. 115 Andreescu, St.: Matei Basarab i. m. 154., 42. jegyz. 116 Mihail Mitilineu: Collectiune de tratatele si conventiunile Romaniei cu puterile straine de la annulù 1368 pânë in dilele nóstre. Bucurescï 1874. 65-66.; Documente privitoare la istoria Ardealului i. m. X. 199. Az 1640-es országgyűlésen is tárgyalhattak a juhdézsma ügyéről. Noha az országgyűlés jelentésében erről nem esik szó (EOE X. 47., 288-289), Rákóczi Réthy István kapitihának írott leveléből az derül ki, hogy többek között a „Havasalföldé és Erdély között valami juhlegeltető határok, juhok dézmája” is okai voltak a havasalföldiek nagyszámú jelenlétének. - I. Rákóczy György és a Porta i. m. 430-432. 117 II. Rákóczi Györgyi, m. 15. Fontos figyelembe venni a megállapodást előmozdító tágabb külpolitikai hátteret is. 1635 első felében ugyanis mindkét fél szükségesnek érezhette az egymással való együttműködést: Máté vajda az oszmánok, illetve a moldvai Vasile Lupu ellen akarta védeni országát,111 ugyanakkor Rákóczi helyzete megingott az Oszmán Birodalom különböző frakciói között.112 Az 1635 nyarán kötött szövetségi szerződésekben, melyeket az oklevelek mellett adtak ki, azonban szó sincs azon évi pénzösszegről, melyet Rákóczi 1632 óta akart kieszközölni a mindenkori havasalföldi vajdától, illetve vajdajelöltektől.113 Valójában úgy tűnik, hogy az erdélyi fejedelem az évi 5000 forint adót — és az ajándék lovat114 — a juhdézsma kárpótlásának ürügyén harcolta ki. Ezt azonban a kortársak is különbözőképpen értelmezték: a konstantinápolyi velencei követ (bailó) 1641-es feljegyzése szerint Rákóczi ezen pénzösszeg ellenében védelmezte Máté vajdát attól, hogy az oszmánok leváltsák.115 Noha Máté vajda az I. Rákóczi Györgynek tett vállalását 1638-ban és 1647- ben is megújította,116 a fejedelem fiánál, II. Rákóczi Györgynél 1649-ben ennek az adónak a törlésével próbálkozott. Azzal érvelt, hogy az erdélyiek már nem küldenek juhokat Havasalföldre, sürgette azonban „az confoederationak újítását”. Kemény János azt tanácsolta az ifjú fejedelmnek, hogy „nem úgy az hasznot mintáz böcsületet és az confoederationak jelét” kell az 5000 forintban becsülni.117 Az éves adó szerepe tehát — ebben az olvasatban — nem a juhdézsma átengedéséért való kárpótlás vagy hála, sokkal inkább I. Rákóczi György hatalmi törekvéseinek eredménye volt. Ugyanakkor a kortársak számára a két ország közötti együttműködést jelképezte, amelyben Havasalföldnek alárendelt szerep jutott. 627
